Az olvasás kreatívabbá és empatikusabbá teszi az embert, és aki rendszeresen olvas, az jobban helyt áll a munkában, magánéletben egyaránt – mondta el kutatásokra hivatkozva Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a rendezvény megnyitóján.

Jó jelnek számít, hogy statisztikák szerint a Z-generáció tagjai egyre többet és papír alapon olvasnak, szeretik a műfaji sokszínűséget, és a közösségi médiában a booktok hashtaggel osztják meg olvasmányélményeiket egymással.

A magyarországi könyvtárak statisztikáiból az látszik, hogy egyre többen járnak könyvtárba is, és a kölcsönzések száma is emelkedik. Ezt a tendenciát a kulturális minisztérium egy könyvtári kihívással kívánja támogatni, amelynek keretében díjazni fogják azokat a könyvtárakat, amelyek a legnagyobb olvasószám-, kölcsönzés-, látogatószám- és gyermekolvasószám-növekedést érik majd el. Különdíjat kapnak azok az intézmények, amelyek a Kárpát-medencei magyar közösségekben és a legkreatívabb módon népszerűsítik az olvasást, valamint amelyek a legjobb digitális kampányt vezénylik le. A versenyre való nevezési felület a kultura.hu oldalon nyílik meg néhány napon belül.

Zsiga Kristóf, a Magyar Napló Kiadó vezetője felidézte, hogy 2002-ben fiatal munkatársaival együtt Oláh János indította útjára Az év novellái és Az év versei antológiákat, amelyekhez később Az év esszéi és Az év műfordításai kötetek is csatlakoztak. Céljuk az volt, hogy a kötetek bemutassák a magyar irodalmi élet sokszínűségét, teret adva mások mellett az elhallgatott, a magyar irodalom régi hagyományait követő, nemzeti érzelmű alkotóknak is.

Az antológiákba bekerülő írásokat a Magyarországon és a határon túl megjelenő, elsősorban irodalmi folyóiratok anyagából válogatták és válogatják ma is a szerkesztők. Az év novellái 2024 anyagát idén Toldi Éva irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus szerkesztette.

Zsiga Kristóf elmondta, hogy a gyűjtemények magas irodalmi, művészi színvonalára garanciát ad elsősorban az, hogy a folyóiratokban történő megjelenéshez a művek átmennek egy komoly szakmai szűrőn, az antológiák összeállítását pedig szintén egy tizenöt fős szerkesztői csapat végzi.

Az elmúlt 22 évben összesen 820 alkotó szerepelt az antológiákban, és 265 szerző prózái olvashatók Az év novellái köteteiben.

Szükség van az új irodalmi alkotások létrejöttének, publikálásának, a már befutott szerzők alkotói munkájának támogatására, valamint a fiatal alkotók elindulását segítő irodalmi műhelyek újító működésének segítésére is – zárta gondolatait a kiadóvezető.

Pásztor Zoltán, az MTVA program-főtanácsadója beszédében reményét fejezte ki, hogy a Versmaratonhoz hasonlóan a Prózamaraton is az évek és a rendezvény óráinak számát tekintve is egyre hosszabbra nyúlik majd. Kiemelte, hogy a Kossuth Rádió Rádiószínház című műsorában a tavalyi Prózamaratonon szereplő szerzők és műveik közül többet is bemutattak, ahogy ezt idén is tervezik, valamint a vasárnapi Irodalmi Újság című műsorba is készül majd egy összeállítás a programról.

„Lefutni a maratoni távot elszántságot és kitartást igényel, prózát írni ugyancsak." emelte ki Bene Zoltán író, szerkesztő, utalva a rendezvény Rövidpróza – hosszú távra alcímére. Hozzáfűzte: a prózaíráshoz, ahogy a maratoni táv lefutásához elsősorban elszántság és kitartás szükséges. „A rövidtáv a költők privilégiuma, a prózaíró a hosszútávfutó magányosságára ítéltetett." – tette hozzá.

A Magyar Írószövetség, a Magyar Napló kiadó, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) második alkalommal rendezi meg a Prózamaratont, amelynek 17 óráig tartó felolvasásait, beszélgetéseit a helyszínen, valamint a PIM YouTube-csatornáján és a Magyar Napló Facebook-oldalán élőben is követhetik az érdeklődők.