Immár harmincadik alkalommal nyílt kiállítás a Metró Galéria keretében – hangsúlyozta Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója a rendhagyó módon egy metrószerelvényben megrendezett pénteki sajtóeseményen.

Mint elmondta, házigazdaként több ágon is kapcsolódnak a kultúrához, ezek egyike, hogy helyet biztosítanak kulturális hirdetéseknek. A Metró Galéria tablóit naponta nyolcszázezer utazó láthatja.

Kirschner Péter projektmenedzser emlékeztetett arra, hogy a Metró Galéria korábbi kiállításai informatívak voltak, magyarázó szövegeikkel tudást, üzenetet igyekeztek átadni. Új tárlatuk ezzel szemben játékos, hiszen a kiállítás szerkesztői, a Néprajzi Múzeum munkatársai kérdéseket fogalmaztak meg, a válaszokért pedig el kell látogatni a múzeum új gyűjteményi kiállítására.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy csütörtökön nyílt meg 152 éven belül az ötödik állandó kiállításuk. A látogatókat nemcsak gyönyörű népművészeti tárgyak kiállításával és fantasztikus környezettel várják, hanem kérdések megfogalmazásával is, amelyekre hiteles válaszokat kínálnak, de nem minden esetben.

Mint mondta, nem az a dolguk, hogy mindenre választ adjanak, kérdezni szeretnék megtanítani az embereket, hogy lássák a világot, és értsék, hogy miért van helye a kultúrának például egy metrókocsiban. A kultúrának igazából mindenhol helye van, a hétköznapjainkat kell átszőnie.

A Néprajzi Múzeum számos építészeti díjjal elismert városligeti épületében 3600 műtárggyal, 1600 fotóval, valamint eredeti film- és hangfelvételekkel várják a látogatókat. A tárlat anyaga nyolc témakör köré szerveződve ezernyi történetben segít felfedezni öt földrész, valamint Magyarország és a Kárpát-medence örökségét. Mindezt 227 interaktív képernyő, 21 vetítőgép és 84 hangforrás segítségével, háromezer négyzetméteren.

A Metró Galéria kétszáz felületén olyan kérdésekkel találkozhatnak az utasok, amelyek mentén elgondolkodhatnak arról, hogy mi a küldetése a 21. században egy néprajzi múzeumnak.

A szemlélődők az intézmény új gyűjteményi kiállításának tárgyfotóiból és archív fényképeiből alkotott montázsok alapján fogalmazhatják meg saját elképzelésüket, többek között arról, hogy milyen a múzeumi tárgyak élete, hogyan válik műalkotássá egy használati tárgy, mire jó a népművészet, vagy van-e közös örökségünk.

A Néprajzi Múzeum új kiállítása az intézmény másfél évszázada gyarapodó gyűjteményére épül. A Metró Galériában feltett kérdések mindegyike egy-egy átfogó témakör több száz története, műtárgya felé irányítja a figyelmet, amelyeken keresztül a látogatók a magyar hagyományokat és más népek kultúráját együttesen fedezhetik fel.

A tárlaton a szakemberek terepmunkáját, a múzeum történetét, művészet és etnográfia viszonyát és az őstörténeti kutatásokat is megismerhetik az érdeklődők.

A busójárás jelmezeit és kellékeit, a matyó kötényeket, székely öltözeteket, óceániai halotti maszkokat vagy az al-dunai halászat eszközeit szemlélve gondolkodhatnak el az örökségünkhöz fűződő kapcsolatukról.

A Metró Galéria két évtizedes története során könnyen befogadható tablókkal ismertette például József Attila, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Radnóti Miklós életútját, valamint a Nyugat történetét.

Rendeztek kiállítást a Maus című, holokauszt-témájú képregényről, a Raoul Wallenberg emlékévben az embermentőkről, és Budapest 150. születésnapja alkalmából a főváros örökségéről.

A Metró Galéria tárlata két hónapon keresztül, december 15-ig látható.