A Magyar Nemzeti Galéria az utóbbi időben egyrészt kevéssé ismert magyar művészek munkásságának feldolgozására vállalkozik, másrészt jól ismert művészek életművét tárja a nézők elé a korábbiaktól eltérő megvilágításban. Ez a kiállítás ezen a rendezési elven is túlmegy, mert mindezeken felül számtalan meglepetést tartogat – hangsúlyozta Petrányi Zsolt, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese a tárlatot bemutató keddi sajtótájékoztatón.

Barki Gergely művészettörténész, a tárlat kurátora kiemelte: hiánypótló a kiállítás, hiszen Budapesten most először mutatkoznak be a művészházaspár képei.

A kiállítás Luigi Galimberti, a festő édesapja, Lanov Mária, a művész első felesége, és főként Galimberti Sándor és második felesége, Dénes Valéria képeire fókuszál – emelte ki a kurátor, aki azt is hozzátette, hogy a kutatásoknak köszönhetően nagyon sok olyan mű került elő, amelyekről korábban nem tudtak, ezzel jócskán bővült a kettős életmű.

A Galimberti házaspár a 20. századi modern magyar festészet meghatározó szereplője volt, ígéretes pályájukat tragikus haláluk a nemzetközi siker kapujában törte derékba.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életműve szétszóródott, elkallódott. Bár Galimbertinek szülővárosában, Kaposváron 2002-ben már rendeztek egy kisebb életműkiállítást, az azóta eltelt két évtizedben jelentősen bővült az ismert képállomány, és a legfrissebb kutatások alapjában írták át a különösen összeforrt életmű történetét és szerepét.

A műkereskedelemben az elmúlt csaknem negyedszázadban felbukkant, korábban ismeretlen festmények mellett a tárlat előkészítése során előkerült egy előzőleg csak a címe alapján számontartott, korai Galimberti-csendélet is, mely 110 év lappangás után most szerepel először ismét a közönség előtt. Továbbá a kiállítást megelőző kutatás felfedte azt is, hogy több, korábban Galimbertinek tulajdonított festmény nem az ő, hanem felesége, Dénes Valéria alkotása.

A tárlat a teljes ismert Galimberti-Dénes-anyag bemutatására törekszik, ezért szerepelnek a festő édesapja és első felesége képei is a válogatásban, de érdekesség, hogy Luigi Galimberti megmaradt alkotásait most tekintheti meg első alkalommal a közönség, ahogyan a cseh származású Lanov Máriának a szülővárosából érkező gazdag festmény- és grafikai anyaga is először szerepel magyarországi tárlaton.

A kiállításon összesen 85 festmény és grafika, valamint számos dokumentum látható, de a művészházaspár életének helyszíneit is megismerheti a közönség. Galimbertiék Párizsban a legmodernebb festőktől tanultak, Dénes Valéria például Henri Matisse tanítványa volt. Szinte minden évben kiállítottak a párizsi szalonokon is, sőt 1914-ben önálló tárlatuk nyílt a Montmartre-on, a Galerie Berthe Weill-ben, ahonnan többek között Pablo Picasso és Henri Matisse karrierje is indult.

A világháború kitörése után Franciaországból Hollandiába menekültek az internálás elől. Bár párizsi műtermük hatósági lefoglalása és műveik döntő többségének elvesztése traumaként érte őket, Hollandiában megnyugtató körülmények között élhettek és dolgozhattak tovább. Galimberti hazafias kötelességből 1915 tavaszán jelentkezett Magyarországon a seregbe, besorozták, de mielőtt a frontra indult volna, felesége tüdőgyulladásban elhunyt. Dénes Valéria temetése napján Galimberti szolgálati fegyverével szíven lőtte magát a budapesti Műcsarnok mögött.

Galimbertiékkel kapcsolatban alig maradt dokumentumanyag az utókorra, fényképek közül is csupán néhány ismert róluk, azonban a tárlat a fellelhető archív anyagok legjelentősebb darabjait a látogatók elé tárja.

Ezek közül a kutatás szempontjából legfontosabb források a Dénes Valéria által írott levelek, amelyeket most első alkalommal publikálnak a kiállítás rendezői teljes terjedelmükben a magyar és angol nyelven is megjelenő, csaknem négyszáz oldalas katalógusban, amely egyben az első jelentős Galimberti Sándor- és Dénes Valéria monográfiának is tekinthető.

A kiállításon kiemelt szerepet kap Galimberti Sándor öngyilkossága előtt írt búcsúlevele is.

A keresett alkotásokról szóló szekcióban az elkallódott, lappangó festmények felnagyított fekete-fehér archív fotója hívja fel a figyelmet az életmű hiányzó darabjaira, remélve esetleges felbukkanásukat, míg az utolsó teremben a kutatás kulisszái mögé is betekinthetnek a látogatók.

A tárlaton szereplő műtárgyak nagy része közgyűjteményekből érkezett, amit jelentős magángyűjteményi anyag egészít ki.

A január 26-ig látogatható tárlat a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében valósul meg.