A DK elnöke felidézte, hogy nem A kereszt halála című könyv az első műve, mert még hivatalban lévő miniszterelnökként fejezte be az Útközben címmel megjelent könyv kéziratát, később, már ellenzéki politikusként pedig egy szakácskönyvet is megjelentetett. Hozzátette, utána olyan szövegeket kezdett írni, amelyeket nem osztott meg a közönséggel, majd egy krimi elolvasása keltette fel benne a gondolatot, hogy ő képes lenne-e ilyet írni.

A krimi elkészültének folyamatát ismertetve elmondta, hogy rendszeresen fut és a könyv nagy része is futás közben született. Arra a kérdésre, hogy mennyire hasonlít a valóságra a mű, azt felelte, hogy „nagyon apró mozzanatokat" vett át a való életből, például egy-egy jelenetben megjelennek a felesége, illetve a lánya által használt szövegek.

Véletlennek nevezte, hogy a könyv 56 fejezetből áll, de azt is elmondta, hogy a 48. fejezet környékén lelepleződik az elkövető. Beszámolt róla, hogy két történetszálat nyitva hagyott, ugyanis folytatással is készül, amelynek már megírta az első két fejezetét.

Hangsúlyozta, hogy a krimi cselekménye egy kitalált városban zajlik, amely valahol Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban vagy Svájcban lehetne, ha létezne. Gyurcsány Ferenc elmondta, a történetet direkt nem Magyarországra helyezte, mert nem akart politikai aspektust adni a könyvnek. Ha Magyarországon játszódna, akkor még több találgatás vette volna körbe a történetet, hogy kire is utal egyik-másik helyzet, helyszín, szereplő - fogalmazott.

Az írói álnév használatát azzal magyarázta, hogy érdemes elválasztani az alaphivatását attól, amikor „csak felnőttmesét mesélek". Felelevenítette, hogy sokáig játszott a gondolattal, hogy ne mondja el, hogy ő az író, „de aztán rájöttem, hogy (...) a Gyurcsány esetében a Gyurcsány és a hazugság szónak van egy sajátos megépített kapcsolata", ezért nem titkolhatja el szerzőségét. A Kate Vargha név választásakor adta magát, hogy az édesanyja nevét használja, de „nem magyarul és gh-val kicsikét megbolondítva".

A beszélgetés során Gyurcsány Ferenc azt fejtegette, hogy a könyv bizonyos értelemben tisztelgés az előtt a tény előtt, hogy nincs olyan emberi kultúra, ami ne teremtette volna meg saját istenhitét. Úgy fogalmazott, hogy „ebben az értelemben istenhívő vagyok, csak azt nem tudom, hogy mi teremtettük az Istent, vagy Isten teremtett bennünket"? Hozzátette, Isten akkor is van, ha ő a mi teremtményünk és akkor is, ha mi vagyunk Isten teremtményei.

Kép forrása: Kate Vargha Facebook-oldal