A Rajzolta: Zórád Ernő - Gulliver kalapjától Háry János kalandjáig című tárlat a 70 éves múltra visszatekintő magyar diafilm egyik megteremtője előtt tiszteleg, és tizenhárom klasszikus diafilm eredeti illusztrációin keresztül mutatja be a történeten túl azt is, hogyan és milyen technikával készültek e filmek.

A szervezők arra hívták fel a figyelmet, hogy az 1950-es évektől napjainkig generációk sora nőtt fel a "tekerős" diafilmeken, amelyeket képregény formában, a falra vetítve lehetett megnézni.

Magyarországon az 1954 őszén megalapított Magyar Diafilmgyártó Vállalatnak köszönhető a szalagos mesefilmek gyártása és hatalmas sikere. A rendszerváltozásig több mint 6000 különféle tematikájú diafilm készült, amelyek közül a mesék és az ifjúsági regények feldolgozásai voltak a legnépszerűbbek.

Ezeket a magyar rajzfilm, képregény és illusztráció történetének ikonikus alakjai készítették, köztük Dargay Attila (1927-2009), Zórád Ernő (1911-2004) és Réber László (1920-2001), akik sajátos képi világukkal a tömörítés ellenére is vissza tudták adni az eredeti művek hangulatát, irodalmi értékét.

A felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származó Zórád Ernő 1921-ben költözött családjával Budapestre, ahol kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott. Nevéhez fűződik az első magyar szóbuborékos képregény (Winnetou, 1957) megrajzolása, és őt tartják az 1950-es évek derekán kibontakozó mese- és ifjúsági diafilmsorozatok egyik legfontosabb megteremtőjének is, hiszen a képregényt és a diafilmet művészi színvonalra emelte.

A november 17-ig látogatható időszaki kiállítás a BÁV ART, a kápolnásnyéki Halász-kastély és a Diafilmgyártó Kft. közös szervezésében valósul meg. A tárlat kurátora Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV ART művészeti igazgatója.

Grafika: a Zórád Ernő munkásságának szentelt Facebook-oldal