Gelencsér Judit, a Magyar Könyvtáros Egyesület elnöke megnyitójában úgy fogalmazott, a 15. század vége, 16. század eleje a könyvnyomtatás térhódítását hozta, ekkor jelent meg Európa nagy részén a Gutenberg nevéhez kötődő, cserélhető, öntött betűkön alapuló sokszorosítási eljárás, és a nyomdaműhelyekből kikerülő termékek az írott kultúra valamennyi területét érintették. Míg az 1500 előtt kiadott könyvek kapcsán az ősnyomtatványok koráról szokás beszélni, addig a következő században az antikváknak is nevezett nyomdatermékek már a modern könyvek számos jellegzetességével rendelkeztek.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 55. vándorgyűléséhez kapcsolódva megrendezett kiállítás a nyomtatott kultúra ötszáz évvel ezelőtti állapotáról nyújt "pillanatfelvételt". A bemutatott kötetek részben a korabeli nyomdászat lehetőségeit, fejlődését reprezentálják - így az érdeklődők láthatják nyomon követhetik a könyvkötészet vagy a tipográfia változásait - részben arra nyújtanak példát, hogyan jelentek meg a könyvek lapjain az új események, vívmányok, felfedezések az élet legkülönfélébb területeiről.

Az akkori nyugat-európai közvéleményt az ekkoriban induló reformáció foglalkoztatta leginkább, a kibontakozó vitákban mindkét fél megpróbálta kihasználni a nyomtatott sajtó által nyújtott lehetőségeket. A bemutatott kötetek között így szerepel többek között Luther Márton összegyűjtött levelezésének 1556-os kiadása vagy Ulrich Zwingli és Luther bibliafordítása is.

Magyarországon az Oszmán Birodalom által jelentett fenyegetés kapott nagy figyelmet, a folyamatos harcokról, egyre növekvő veszélyről szóló beszámolók már a mohácsi katasztrófa felé vezető utat jelenítették meg. A kontinens másik végén viszont kitárult a világ, a portugál és spanyol zászló alatt hajózó felfedezők tapasztalatai minden országban népszerű olvasmánynak számítottak. A bemutatott kötetek között így szerepelnek hadászati, csillagászati, orvostudományi művek vagy útleírások is, mások mellett az állat- és növényábrázolásairól ismertté vált David Kandel metszeteivel.

A nyomtatás a tudományos információáramlást is meggyorsította, az új ötletek, találmányok, eljárások sokkal könnyebben elérhetővé váltak az adott terület művelői számára. Az irodalom természetesen szintén hasznát látta a nyomtatásnak: a kor humanistáinak - Rotterdami Erasmus, Morus Tamás, Henricus Agrippa - fontos célja volt saját műveik mellett az ókori klasszikusok sajtó alá rendezése. Ennek egyik bemutatott példája Homérosz Odüsszeiájának kis méretű, de a kor szokásainak megfelelően az egyik oldalon görög, a másikon latin nyelvű, 1567-es kiadása.

Somogyi-könyvtár régi könyves állományából összeállított kiállítás október 9-ig látható.