Első kötete jelenik meg ősszel a következő költőknek:

Déri Anna, Gerle Kiss Éva, Hegymegi Flóra, Józsa Sarolta, Kapui Ferenc, Lukács Bence, Ősi Anna, Rieder Anna Róza, Rostás Mihály, Sokacz Anita, Szabó Benedek, Szatmári Szonja, Szenderák Bence, Tímár Benjámin, Zudor Boglárka, Zsigmond Soma.

Érdekességképpen: közülük a legfiatalabb csupán 19 éves, a legidősebb a 40-es éveiben jár. Van köztük például gimnazista és egyetemista, buszvezető és webfejlesztő, jogász, HR specialista és szociális munkás is.

A programban irodalmárok mentorálják a kiválasztottakat, közösen állítják össze a poéta első verses füzetét. Akik segítik a pályára lépést:

Áfra János, Babiczky Tibor, Borda Réka, Fenyvesi Orsolya, Kemény Zsófia, Kiss Judit Ágnes, Simon Márton, Závada Péter.

Cseppnyi költészet

Magyarországon még kevéssé ismert forma a chapbook. Ez a kisméretű, költészeti füzet a 16. századtól az utcai irodalom népszerű médiuma lett Európában. Általában olcsón gyártották, nyers fametszetekkel illusztrálták, egyetlen lapra nyomtatták, 8, 12, 16, vagy 24 oldalra hajtották, néha gerincfűzéssel bekötve. A nyomdászok hitelre adtak chapbook-okat a szerzőknek, akik saját maguk árulták a füzeteket házról-házra járva, piacokon, vásárokon, az eladott példányok után fizettek a nyomtatásért. Jelentek meg chapbook formában balladák, folklór-írások, gyermekmondókák, versek,  vallási szövegek, politikai tartalmak. Népszerűsége csúcsát a 17. és a 18. században érte el a médium.

Mind a tizenhat kiválasztott költőnek ugyanolyan formátumban és arculati elemekkel készül el az első önálló kötete. Miklya Emese illusztrátor, grafikus már rajzolja a terveket, a mentorok pedig elkezdtek dolgozni a pályakezdő alkotókkal: tovább gyúrják közösen a beküldött verseket.

Az önkormányzat a kötetek grafikai kivitelezésén túl alkotónként 500 példány chapbook nyomtatását vállalja, ezekből 400 darabot a költő rendelkezésére bocsát. A kiadvány 40+4 oldalas terjedelemben készül, szeptemberben mennek nyomdába a szerkesztett anyagok.

A megjelenést októberre tervezik.