2003-ban a Város- és Faluvédők Egyesülete a szobrok, keresztek, kápolnák és öreg épületek megóvása elismeréseként adományozott Podmaniczky-díjat Závodnak. 2007-ben a helyi védelem alatt álló lakóépületek homlokzatának felújításáért az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium nívódíját kapta meg. Az idén szeptemberben odaítélt Egyed Antal-díj a falu lakóinak az értékmentésben végzett közös erőfeszítését méltányolja.

Mindennek eredménye ma az, hogy a 324 lelket számláló faluban egyedülálló módon sikerült megőrizni vagy helyreállítani a régi sváb parasztházak nagy részét és az egyházi épületeket. Az utcák ugyanúgy futnak, mint száz évvel ezelőtt, a házak pedig sorjában nyerik vissza régi homlokzatukat.

Závod mai arculatát tulajdonképpen két dolognak köszönheti: egyrészt annak, hogy az 1718-ban idetelepített, Fulda környéki svábok újjáépítették a korábban rácok által lakott települést, másrészt annak, hogy a németajkúak 1946-os kitelepítése után hanyatláson ment át a falu. A 60-70-es években azonban a parasztházak helyett - anyagi okok miatt - nem emeltek sátortetős "kocka" lakóépületeket, inkább lehetőség szerint felújították a régieket: persze el-eltűntek a tradicionális jegyek, de nem végérvényesen.

Szász János, a falu polgármestere arra hívja fel a figyelmet, hogy az értékmentésnek Závodon már negyedszázados múltja van. A 80-as években még a községi tanács elnökeként szorgalmazta a régi épületek megőrzését. Mint mondta, számára bántó dolog volt, hogy a régi homlokzatdíszeket a fejsze fokával verték le, cementtel vakolták, kőporozták a homlokzatokat. A tanács annyit segített, hogy a kőműves többletmunkáját kifizette, és megmaradhatott a régi homlokzat.

A 90-es években tudatosan folytatták az épületek megóvását. 1996-ban a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola településmérnök szakos hallgatói mérték fel a régi házakat. Lista készült a helyi értékekről, amelyen jelenleg 69 objektum - lakóház, gazdasági épület, kerítés - szerepel. Závod különösen gazdag egyházi építményekben: a katolikus templom mellett hat szobor és hat kápolna található a falu közterein. Ezek kivétel nélkül védettséget élveznek. A helyi értékeket 2002-től rendelet védi.

Szász János beszámolt arról, hogy a hagyományhű felújítást erejéhez mérten anyagilag is támogatja az önkormányzat. Tavaly hétszázezer forinttal, körülbelül tíz százalékkal járult hozzá házanként a renováláshoz. A pénzért cserébe azt kéri, hogy a ház régi homlokzatát állítsák vissza. A polgármester szerint az értékvédelem nem működne, ha a závodiak nem értenének vele egyet: látják ők is a különbséget egy eredeti sváb parasztház és egy átalakított épület között.

Szász Gábor, a Závod Értékeiért Közalapítvány elnöke - a faluvezető fia - azt tartja fontosnak, hogy 2002 óta ötven ponton sikerült megújítani a falut, ahol nem csak építmények, hanem egy régi, fésűs elrendezésű utca is védett. A 35 éves építész megjegyezte, hogy a községben az országosnál szigorúbb helyi építési szabályok vannak érvényben, és a falvak közt ritkaság, hogy főépítész őrködik a falukép felett.

A régi házakba nem lehet műanyagablakot beépíteni, a hármas osztású ablakokat felújításnál két kettes ablakra kell cserélni, a tetőt kontyolni kell. Megengedik ugyanakkor azt a költségkímélő megoldást is, hogy vakablakra kerüljön vissza egy régi zsalugáter. A háznak egészséges nyílászáró-elosztással, párkányzattal kell rendelkeznie, és fehérre kell meszelni. Az ablakkeretek okker, zöld vagy szürke színűek lehetnek.

Závodon nem épülhet akármilyen új ház sem, bár az igényeket néha nem könnyű összeegyeztetni a szabályokkal. Szász Gábor egy nemrég elkészült házat említ, amelynek a tulajdonosa könnyű szerkezetes házat akart építeni, az udvarban szélkerékkel. Az egyeztetésen sikerült elérni, hogy az épület földszintje hagyományos legyen, szintén régies tornáchoz hasonló oszlopsor kerüljön a folyosóra, az építtető pedig elállt a tájba nem illő rotor tervétől.

A falu 120 házából egyébként mintegy ötven a múlt század elején épült módos sváb parasztház, körülbelül ugyanennyi a kisebb zsellérház. Előbbiek jellemzően négyszobásak, s ahol a telek mérete engedi, keresztcsűr áll az udvarban. A település az egységet annak köszönheti, hogy ezek viszonylag rövid időn belül, a XIX. század elejétől a második világháború kitöréséig épültek.

Szász Gábor szerint ez az, amit másutt a turisták és a vásárlók nem kapnak meg. A környező falvakban is vannak régi sváb házak, de azok egy-egy új épület szomszédságában már nem ugyanazt a hangulatot árasztják. A felújítás jelentős költséggel jár, de egy új ház árának kétharmadából el lehet végezni, a tulajdonos pedig egy építészeti értéket kap otthonául - mondta az építész.

Az értékmentésnek forintban is kifejezhető hozadék van: 2003 óta három-négyszeresére nőtt a závodi házak értéke. Öt-hat éve 2,5-3 millió forintért meg lehetett vásárolni egy nagy parasztházat, ma eredeti, átalakítás nélküli, esetleg védett helyi értékű épületet 7-8 millió forintért adnak el. A falut felfedezték külföldön is: a závodi házak egytizede nem magyar állampolgárok tulajdonában van.

Ennek persze van hátránya is - teszi hozzá az alapítvány elnöke: a helyi fiatalok nem tudják megfizetni a závodi ingatlanokat. A falu odajuthat, hogy hiába szép a környezet, nem lesz gyerek az óvodában.