A Bartók Tavasz keretében megvalósuló tárlat kétszázhúsz festményt és grafikát vonultat fel, minden korábbinál teljesebb képet adva a XX. század legnehezebb periódusait megélő alkotóról, mondta el a kiállítás április 8-ai sajtóbejárásán Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese.

A tárlat csaknem ötven évvel a művész utolsó kiállítása után új szempontok mentén mutatja be a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakjának életművét.

"Vannak művészek, akiknek műveiben szinte elrejtőzik a sorsuk és vannak, akiknél kibogozhatatlanul keveredik össze az élet és a művészet" - idézte a kiállításról készült katalógus előszavát a főigazgató-helyettes, kiegészítve, hogy Anna Margit képein ott van az egész élete. "Ahogy maga a festő is megfogalmazta: 'én az önéletrajzomat festem, ahelyett, hogy írnám' - tette hozzá.

Anna Margit életútját felidézve kitért arra, hogy 1928-ban ismerte meg leendő férjét, Ámos Imrét, akivel életének legboldogabb időszakát élte. Ezt a rövid ideig tartó boldog harmóniát idézik a kiállítás első szekciójának képei.

Anna Margit férjét és teljes családját is elveszítette a holokauszt idején. Ez a tragédia egész későbbi életét és művészetét meghatározta - emlékeztetett Vígh Annamária, hozzátéve, hogy a holokauszt feldolgozhatatlan tragédiája, betegségei, művészi mellőzöttsége, magánéleti boldogtalansága, a kilátástalanság, a kitaszítottság, a magány, a feldolgozhatatlan múlt emlékképei hatására született meg Anna Margit festői világa.

A főigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy az Európai Iskola keretein belül festett művein jelentek meg először bábui, amelyek a más eszközökkel kifejezhetetlen szenvedést jelenítették meg.  

Anna Margit festészetének különböző korszakaiban, más és más hangsúlyokkal és inspirációkkal, de végigkísér minket ez a kicsit groteszk, abszurd humort is közvetítő figura, amely a festő önkifejező eszközeként néz ki ránk, magyarázta Vígh Annamária.

Felidézte, hogy Anna Margit az 1960-as évektől kezdte gyűjteni a népművészeti tárgyakat, babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, amelyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére.

Vígh Annamária kiemelte, hogy a tárlaton Anna Margit alkotásai mellett olyan kortársainak - mindenekelőtt férjének, Ámos Imrének, vagy Vajda Lajosnak és Farkas Istvánnak - művei is láthatók, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak a művészetére.

A tárlaton látható műtárgyak nagy része ritkán szerepel kiállításokon, közülük többet korábban még egyáltalán nem láthatott a közönség. Vígh Annamária ismertetése szerint a művek nagy része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, illetve a Ferenczy Múzeumi Centrumból származik, emellett egy gazdag, 440 oldalas katalógus is megjelent a kiállításra.

Kolozsváry Marianna művészettörténész, a kiállítás kurátora felidézte, hogy Anna Margit 1989-ben, a korábban átélt borzalmak ellenére elutazott a németországi Dachauba, ahol képeiből egy átfogó kiállítást rendeztek.

A bábu megszólal című tárlat, amely a festőművész első életmű-kiállítása, szerdától szeptember elsejéig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.

Kép forrása: MTI / Illyés Tibor