bezár
 

film

2009. 09. 28.
Svájcban őrizetbe vették Roman Polanskit
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Amerikai elfogatóparancs alapján Svájcban őrizetbe vették Roman Polanski filmrendezőt szombat este - jelentették be a zürichi filmfesztivál szervezői vasárnap. A svájci igazságügyi minisztérium közlése szerint az Oscar-díjas rendezőt kiadatási őrizetben tartják.

A Franciaországban élő, lengyel származású színész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró a zürichi filmfesztiválra utazott Svájcba, hogy átvegye az életművéért járó díjat vasárnap este. Az Egyesült Államok által még 1978-ban kiadott elfogadóparancs alapján megérkezésekor, a zürichi repülőtéren vették őrizetbe a 76 éves művészt.

Stefan Oberlin, a zürichi rendőrség szóvivője megerősítette, hogy őrizetbe vették Polanskit. Többet azonban nem volt hajlandó mondani, arra hivatkozva, hogy a továbbiakban az igazságügyi minisztériumra tartozik az eset. A tárca szóvivője közölte, hogy a rendezőt kiadatási őrizet alá helyezték. Arról, hogy kiadják-e vagy sem az Egyesült Államoknak, a megfelelő eljárás lefolytatása után döntenek majd.

Arra a kérdésre, hogy miért pont most léptek fel ellene, miközben a világhírű rendező az utóbbi években többször is megfordult az alpesi országban anélkül, hogy bántódása esett volna, Guido Balmer azt válaszolta, hogy "most tudtuk, mikor érkezik".

Polanskit 1977-ben tartóztatták le Los Angelesben, miután egy 13 éves kislány szülei feljelentést tettek ellene. A vád szerint Jack Nicholson amerikai filmszínész hollywoodi villájában Polanski pezsgőt és kábítószert adott a kislánynak, majd szexuális kapcsolatot létesített vele. Az óvadék ellenében szabadlábon védekező Polanski vádalkut kötött, így bűnösnek vallotta magát kiskorúval folytatott törvénytelen viszony miatt, de azt állította, hogy a kislány szexuális téren tapasztalt volt, és beleegyezett az aktusba.

Polanski másfél hónapot töltött pszichiátriai megfigyelés alatt. Az ítélethirdetés előtt azonban megszökött az Egyesült Államokból Európába, mert kiderült, hogy hosszú börtönbüntetés várt volna rá.
Polanski azóta is Franciaországban él, és egyszer sem tette be a lábát az Egyesült Államokba. Karriere ennek ellenére töretlenül fejlődött, és megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is A zongorista című, 2002-ben készült filmjéért.

Egykori áldozata, Samantha Geimer még régen megbocsátott Polanskinak nyilvánosan. A kaliforniai igazságszolgáltatás azonban kevésbé könyörületes, így idén májusban ismét és végleg elutasították Polanski kérelmét a 32 évvel ezelőtti ügy lezárására. A Los Angeles-i bíróság a kérelem elutasítása mellett személyes megjelenésre utasította a filmrendezőt.

A zürichi filmfesztivál igazgatósága "mély aggodalmának és szomorúságának" adott hangot Polanski őrizetbe vétele miatt, s úgy döntött, hogy elhalasztja a díjátadást. A Polanski-műveket felsorakoztató retrospektív vetítés azonban nem marad el, hanem a terveknek megfelelően vasárnap elkezdik.

Polanski, az Oscar-díjas liliomtipró

A család Polanski hároméves korában Krakkóba költözött, ahonnan a második világháború idején deportálták őket. A fiút kiszöktették, de anyja meghalt, apjával csak a háború után találkozott újra. Műszaki tanulmányait félbehagyva színésznek csapott fel, majd 1954-től a lódzi filmművészeti főiskola rendezői szakára járt. 1961-ben készült első játékfilmjét, a Kés a vízben című lélektani szerelmi drámát Oscar-díjra jelölték, a kommunista kultúrpolitika azonban nem kedvelte, még a párt központi bizottságának ülésén is téma volt.

Polanski ezután külföldön dolgozott, Nagy-Britanniában forgatta az Iszonyatot, amelyben Catherine Deneuve egy frigid és skizofrén nőt játszik. 1967-ben Hollywoodban készült egyik első horrorvígjátéka, a Vámpírok bálja, amelynek főszerepét maga vállalta második neje, Sharon Tate oldalán. Egy évvel később már "komoly" horror került ki kezei alól, a  Rosemary gyermeke.

prae.hu


A rémségek azonban a való életben folytatódtak: 1969-ben terhes feleségét brutális módon lemészárolta a többszörösen büntetett előéletű Charles Manson követőiből álló banda.

A megrendült rendező a munkába menekült, 1971-ben elkészítette a szöveghű és művészileg tökéletes, de brutális és véres Macbethet. Három évvel később forgatta Jack Nicholson és Faye Dunaway főszereplésével a Kínai negyedet, majd 1976-ban A bérlő című fekete komédiát. Egy évvel később neve ismét a címlapokon virított, de nem művészi teljesítményével: kiskorú - egy tizenhárom éves kislány - megrontása miatt indult ellene eljárás. Bűnösségét beismerve vádalkut között, de az ítélethirdetést már nem várta be, hanem Franciaországba menekült. Az amerikai hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene. (Szexbotrányát tavaly Roman Polanski: Wanted and Desired címmel dokumentumfilm elevenítette fel a Sundance fesztiválon.)

1979-ben készítette az Egy tiszta nő című regény filmváltozatát Tess címmel - a pletyka szerint a fiatal lányokhoz vonzódó rendező a munkakapcsolatnál közelebb került a 17 éves főszereplőhöz, Nastassja Kinskihez. 1984-ben jelentkezett az Őrület című krimivel, 1986-ban Walter Matthauval forgatta a Kalózok című kaland-vígjátékot. Az 1992-es Keserű méz című erotikus thriller főszerepét harmadik felesége, Emmanuelle Seigner játszotta, 1994-ben zajos kritikai sikert aratott A halál és a lányka. A sokak által leírt, kiégettnek tartott Polanski legnagyobb sikerét az önéletrajzi elemekkel átszőtt, a varsói gettóban játszódó A zongorista című alkotással aratta (2002). A holokausztot a lengyel Wladyslaw Szpilman memoárja alapján feldolgozó film meghozta Amerika képletes megbocsátását és a gyűjteményéből addig hiányzó rendezői Oscar-díjat is, örömét csak az csorbíthatta, hogy az elfogatóparancs miatt a kitüntetést nem vehette át személyesen. Polanski a számára is oly fájdalmas témával hosszabb ideje foglalkozott, de csak most érzett elég erőt a megvalósításhoz. (Korábban visszautasította Steven Spielberg ajánlatát a Schindler listája megrendezésére, mert a történetet túl felkavarónak találta.) Utolsó munkája a Twist Olivér 13. megfilmesítése, tervei között szerepel egy ókori kosztümös film Robert Harris Pompei című regényéből. Számos kitüntetése mellett 2006-ban megkapta az Európai Filmakadémia életműdíját.

Tavaly év végén az illetékes Los Angeles-i bírósághoz fordult, hogy ejtsék azt a harminc évvel ezelőtti vádat, amely alapján liliomtiprásért akár több évtizedre börtönbe került volna, ha meg nem szökik a végrehajtás elől. Ügyvédje szerint a filmrendező perében olyan "bírói és eljárási hibák történtek, amelyek tévútra terelték a jogi eljárást, ezért az igazság érdekében teljes egészében törölni kell az ügyet". A kaliforniai bíróság azonban elutasította a kérést. Bár elfogadta azt az érvelést, hogy bizonyosan eljárási hibákat vétettek az eredeti, 1977-ben indult eljárásban, úgy döntött: a rendezőnek meg kell jelennie a testület előtt, hogy személyesen terjessze elő kérelmét. Azzal azonban az azonnali letartóztatást kockáztatta volna Polanski.

Samantha Geimer, az akkor 13 éves áldozat már régen megbocsátott a rendezőnek, akinek az elítélését sosem kérte. A Hawaii-n élő háromgyermekes anya tavaly úgy nyilatkozott, hogy Polanskit fel kellene menteni, mert szerinte nem veszélyes a társadalomra.




 

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Luca Guadagnino filmjében elszabadulnak a vágyak és a képzelet
Újra nagyvásznon Tarr Béla Panelkapcsolat című filmje

Más művészeti ágakról

Kurátori bevezető
Révész Emese és Sipos Fanni Amíg én oviban vagyok című könyvéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés