színház
A szegedi bábszínház óriásbábjai az elmúlt években elmaradhatatlan résztvevőivé váltak a város gyermekeket megszólító szabadtéri rendezvényeinek. A több színész által mozgatott ponttyal, kérésszel, sirállyal vagy az egykor folyami áruszállításra használt bőgőshajót formázó óriásbábbal rendszeresen felvonulnak Szeged utcáin, fesztiváljain. A hatalmas bábok gyűjteménye most több újabb darabbal bővül.
A Kövér Béla Bábszínház április első hetén helyszínt ad az ország összes bábszínházából érkező bábkészítőknek, bábtervezőknek, akik négynapi munkával óriásbábokat készítenek, a Tisza eredetéről szóló mondákat alapul véve. A szakmai workshopot Kocsis Eszter, Hoffer Károly és Palya Gábor tervezők vezetik, a részt vevő alkotók szakmai fejlődését és a bábkészítő szakmában dolgozók együttműködését erősítve.
A bábművészek az elkészült figurákkal vasárnap játékos, közösségi eseményre invitálják a szegedieket és a városba látogatókat. A Móra Ferenc Múzeum elé érkezők nem csupán nézői lesznek a különleges produkciónak, mivel a színészek a közönség közreműködésével teremtik meg a Tiszát. A közösen létrehozott folyót az óriásbábok feltűnése változtatja meg: megérkezik egy csacsi, aki kijelöli a Tisza medrének vonalát, amely ettől lesz csak igazán kanyargós. Besétál a két szépséges, könnyező leány, a Szőke Tisza és a Fekete Tisza, de még óriás medvék is előbukkannak, és megborzolják a folyó sodrását. Az előadás valóban a közönséggel együtt jöhet létre, a nézők az óriásbábok megjelenésére hol haragvó, hol lágy Tisza folyót alkotnak.
A program nemcsak az ország bábszínházai közös projektjének záróakkordja lesz, hanem más szegedi művészek is bekapcsolódnak majd. A bábok megérkezését Gajda Ámos szaxofonjátéka kíséri, a téren pedig a Szegedi Szimfonikus Zenekar rézfúvósai adják a Tisza aláfestő zenéjét Dubóczky Gergely vezénylésével.