A tárlaton a korábbiaktól kissé eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat a közönség. A megújult kiállítóterekben hét kérdéskörbe gyűjtve tárulnak fel a korszak meghatározó szellemi vonulatai és stiláris törekvései: a magyar szecessziós művészet; Gulácsy Lajos munkássága; a Schiffer-villa dekorációi; a hazai posztimpresszionista törekvések; a Nyolcak művészcsoport; az aktivizmus és az emigráció alkotói; valamint a weimari Bauhaus magyar művészei – áll a galéria MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos életműve. A magyar vadak, a Nyolcak (többek között Czóbel Béla, Czigány Dezső, Pór Bertalan és Kernstok Károly), az avantgárdok (Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Bortnyik Sándor és Tihanyi Lajos) alkotásai mellett a weimari Bauhaus iskolában tevékenykedő magyarok, a nagybányai művésztelep tagjai - főként Ferenczy Károly -, illetve Rippl-Rónai József munkái mellett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak (Berény Róbert, Márffy Ödön) és a Gresham-kör művészeinek (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál) remekművei tekinthetők meg.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak - a századforduló és a Bauhaus mesterművei - is megtekinthetők, elsősorban azokból a korszakokból, amelyekben a művészek összművészeti szellemben, tehetségüket számos műfajban próbára téve alkottak: festettek, kerámiát, bútort és kárpitot terveztek.

Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben a gödöllői művészkolónia mesterének, az építész Toroczkai Wigand Edének népmesei motívumokkal díszített faragott bútorai, Rippl-Rónai Józsefnek az Andrássy-ebédlő számára a Zsolnay-gyárban kivitelezett, burjánzó szecessziós kerámiái vagy Breuer Marcell világhírű csővázas bútorai is láthatók – írták.

Kép forrása: a Magyar Nemzeti Galéria Facebook oldala