bezár
 

építészet

2009. 09. 25.
Felmentették a műemlékrongálás vádja alól a kőszegi posztógyár lebontóit
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Első fokon felmentették a műemlékrongálás vádja alól a volt kőszegi posztógyárat leromboltató vállalkozókat; a városi bíróság pénteken meghozott nem jogerős ítélete szerint ugyanis az ideiglenes műemléki védelem alatt álló épület nem minősül műemléknek, védettséget csak jogszabály, miniszteri rendelet adhatott volna.

A perbe fogott vállalkozók a vád szerint 2008. március 19-én egyetlen nap leforgása alatt engedély nélkül ledózeroltatták a volt kőszegi posztógyár ideiglenes műemléki védettség alatt álló épületét. A per hétfőn kezdődött a Kőszegi Városi Bíróságon.

A bíróság az első rendű vádlottat K. Szabolcsot közokirat-hamisításban bűnösnek mondta ki, mivel meghamisította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatát, és azt úgy állította be, mint ha a hivatal is hozzájárulását adta volna a bontáshoz. A vádlottat ezért a bíróság három hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette, valamint kötelezte 88 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére.

A bíróság ugyanakkor mind a hat vádlottat felmentette a műemlék megsemmisítéssel való megrongálásának vádja alól. Ítéletében hangsúlyozta: nem történt bűncselekmény, álláspontja szerint ugyanis a műemlék fogalma törvényi szabályozás hiányában nem terjeszthető ki. A kulturális örökség védelméről szóló törvény pedig csak azt tekinti műemléknek, amelyet a miniszter rendeletben azzá nyilvánított.

Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló épület megrongálása miatt közigazgatási eljárás keretében kiszabható volt műemlékvédelmi bírság, építésrendészeti bírság, polgári peres eljárásban érvényesíthető kárigény, de a bíróság álláspontja szerint egy közigazgatási eljárásban született határozat nem képezheti alapját egy büntetőeljárásban született ítéletnek.

A bíróság rámutatott arra is: semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá azt, hogy a vádlottak már a terület hasznosítására kiírt önkormányzati pályázat benyújtásakor az épület lebontását tervezték volna, és ezért nyújtottak volna anyagi támogatást annak a vállalkozásnak a megalapításához, amely végül lebontatta a posztógyár épületét.

Az ítélet indoklása szerint a pályázat benyújtásának időpontjában az épület még nem állt ideiglenes műemléki védelem alatt, így az sem róható fel a vádlottaknak, hogy a terület hasznosítását a rajta álló épület nélkül képzelték el. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, a vádlottak és védőik elfogadták azt.

prae.hu

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

építészet

Pesti Attilával az okosotthonok kérdéseit jártuk körbe
építészet

Interjú Monika Karczmarczykkal
építészet

Interjú Kőszeghy Flórával

Más művészeti ágakról

Adam Elliot: Egy csiga emlékiratai
Dombai Dóra: Veszélyes lehet a mozi - a könyvbemutató


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés