A rendezvényen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója kiemelte, hogy Munkácsy Mihály Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is jól ismert a műgyűjtők és művészepártoló közönség körében.

Felidézte, Munkácsy Mihály 1911-ben átadott, a magyar Géniuszt ábrázoló, 2001 óta védett síremlékét Telcs Ede szobrászművész alkotta. Munkácsy sírja körül alakult ki a Fiumei úti sírkertben a művészparcella.

Móczár Gábor elmondta, hogy néhány éve újjáéledni látszik mecénási kultúra. Rákay Philip és felesége, Wieber Orsolya felajánlása révén a Petőfi-emlékévben megújult a Petőfi-család sírboltja; Pákh Imre műgyűjtő és felesége, Pákh Nelli magánfelajánlásából pedig a Nemzeti Örökség Intézete újíttatta fel Munkácsy Mihály síremlékét, amelyet 2023 májusában adtak át - emlékeztetett a főigazgató.

Boros Judit művészettörténész kiemelte, hogy Munkácsy Mihály olyan romantikus tehetség volt, aki pályája nagy részében ellen tudott állni a tudós akadémizmusnak és anekdotizálásnak is.

"Ennek köszönhető, hogy Munkácsy Siralomház című festményének jól áttekinthető képi világa a romantikának és a realizmusnak olyan drámai szintézisét teremtette meg, amely egyszerre volt ismerős és újszerű és keltett ezáltal feltűnést Párizsban" - fogalmazott Boros Judit.

Bár Munkácsy Mihály élete nagy részét külföldön töltötte, mindig magyarnak érezte és vallotta magát - hangsúlyozta a művészettörténész.

Munkácsy Mihály (1844-1900) Lieb Mihály Leó néven Munkácson született egy 18. század elején bevándorolt bajor hivatalnokcsalád leszármazottjaként. Életét a Szamossy Elek festőművésszel való találkozás változtatta meg. Rajta keresztül jutott Munkácsy az Országos Magyar Képzőművészeti Társulathoz, ahol Ligeti Antal festő segítette.

1867-től állami ösztöndíjjal Münchenben - Szinyei Merse Pállal és Benczúr Gyulával - és Párizsban tanulhatott, de Bécsben és Düsseldorfban is megfordult. Hatott rá a romantika, a realizmus és a historizmus. Első nagy sikere az Ásító inas, majd a Siralomház (1869) című festménye volt. 1871 végén Párizsba költözött. Az 1870-es évek közepétől az élet nehézségeitől megfáradt, egyszerű emberek realista stílusú ábrázolása helyett inkább az előkelő városi polgárság és a főúri körök elvárásai szerint alkotott.

Hatalmas vásznaival az egész világot meghódította, leghíresebb alkotásai a Krisztus-trilógia darabjai. Elsőként 1881-ben, a Krisztus Pilátus előtt című alkotása, majd 1884-ben a Golgota készült el, végül a hatalmas európai és amerikai siker után folytatásuk, az Ecce homo (1896). 1891 és 1893 között dolgozott a honfoglalás méltó megörökítésén.

A Budapesten 1879-ben bemutatott Milton című képét Charles Sedelmeyer osztrák műkereskedő vásárolta meg, miután az előző évben tíz évre szóló értékesítési szerződést kötött a festővel. Ennek részeként Munkácsy alkotásait több európai városban belépőjegy ellenében tárta a nagyközönség elé. Az együttműködésnek köszönhetően Munkácsyt Amerikában is megismerték, ahonnan sok megrendelést kapott. Munkácsy Mihály egy Bonn melletti szanatóriumban halt meg 1900-ban.