Az Opera Zenekart az előadásokon Vajda Gergely vezényli.

Mint írják, A csodálatos mandarin szenvedélytől fűtött története számtalan koreográfust megihletett az elmúlt csaknem száz évben.

Venekei Marianna, aki táncművészként maga is alakította a csábító Lány szerepét, a női megközelítést tartotta szem előtt: új koreográfiájában a Lány és a Mandarin találkozása megtisztulást hoz a bűn, a kegyetlenség és az erőszak világához szokott hősnő számára.

A produkció hármas szereposztásban látható, a Mandarint Kekalo Iurii, Radziush Mikalai és Taran Dumitru, míg a Lányt Földi Lea, Carulla Leon Jessica és Sawatzki Aglaja formálja meg. A fiatal diák szerepében Pethő Ferenc és Sánta Benedek, a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) hallgatói lépnek színpadra.

A díszletet Zöldy Z Gergely, a jelmezeket Szelei Mónika tervezte, a vetítések Czeglédi Zsombor munkái.

Az est másik bemutatója a Bartók Táncszvitjére készült koreográfia, amelyet Várnagy Kristóf, a Recirquel társulat előadója és művészeti menedzsere állított színpadra. A korábban a Svéd Királyi Balett, a FrenÁk Társulat és a Cirque du Soleil együttesével is dolgozó művész csaknem 20 év után tért vissza munkáiban a klasszikus balett mozdulataihoz. A koreográfus a klasszikus formanyelvből kiindulva a kortárs mozdulatformákat is beemelte munkájába.

Az előadásban, amelynek jelmezeit Bélavári Zita tervezte, a Magyar Nemzeti Balett művészei mellett a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei is fellépnek.

A két premier mellett a Bartók TáncTriptichont Velekei László A fából faragott királyfi című, tavaly bemutatott koreográfiája teszi teljessé. Balázs Béla meséje Rózsa István díszletében, Rományi Nóra jelmezeivel látható.

A Királyfit Balázsi Gergő Ármin és Zhurilov Boris, a Királykisasszonyt Felméry Lili és Pohodnih Ellina, a Tündérboszorkányt Carulla Leon Jessica és Yakovleva Maria, míg a Fabábut Rónai András és Kiyota Motomi alakítja.

A három egyfelvonásos darabból álló est a február 3-i bemutatót követően az évadban február 4-én, 10-én, 11-én 16-án, 18-án két alkalommal és 24-én látható.

A közleményben felidézik, hogy Bartók Béla A csodálatos mandarint Lengyel Menyhért a Nyugatban megjelent pantomimmeséje nyomán 1918-ban kezdte komponálni, de hangszerelésével csak 1924-ben készült el.

A mű ősbemutatóját 1926-ban tartották a Kölni Operában, de a darab szexuális töltetű végkifejlete olyan botrányt okozott, ami miatt az előadást betiltották. Egy prágai bemutatót követően Bartók életében már csak zenekari szvit formájában tűzték műsorra.

Az Andrássy úton végül 1945 decemberében mutatták be előszőr Harangozó Gyula koreográfiájával, ekkor még távol-keleti környezetben, majd 1956-ban ismét, már az eredeti szövegkönyv szerint.

Bartók Béla a Táncszvitet a főváros felkérésére, Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára komponálta, bemutatóját 1923. november 19-én a Pesti Vigadóban tartották. A művet ugyanakkor háttérbe szorította Kodály Zoltán ugyancsak az esten debütált Psalmus Hungaricusának sikere, így a darab csak fokozatosan érte el az őt megillető helyet az életműben.

A zenekari műből először 1948-ban készült színpadi változat Bálványosvár címmel Harangozó Gyula színrevitelében, majd 1968-ban az Erkel Színházban Barkóczy Sándor már Táncszvit címmel készítette el saját koreográfiáját.

A fából faragott királyfit Balázs Béla a Nyugatban megjelent librettója nyomán Bartók 1914 és 1916 között komponálta. A darab ősbemutatóját Balázs Béla rendezésében, Otto Zöbisch koreográfiájával 1917-ben tartották meg az Operaházban, ahol az 1930-as évektől Jan Cieplinski, majd Harangozó Gyula koreográfiái révén lett a repertoár állandó darabja.

Bartók TáncTriptichon címmel korábban 2017-ben, A fából faragott királyfi ősbemutatójának 100. évfordulójára hozott létre előadást a Magyar Állami Operaház Bartók Béla táncműveiből. Akkor a centenáriumi darabot Frenák Pál koreografálta, és a FrenÁk Társulattal koprodukcióban állította színpadra, A csodálatos mandarint Seregi László koreográfiájával, míg a Táncszvitet a Duna Művészegyüttes közreműködésével, Juhász Zsolt színrevitelében láthatta a közönség.

Fotó: Operaház hivatalos Facebook oldala