Jón Kalman Stefánsson a kortárs izlandi irodalom egyik legjelentősebb, világirodalmi rangú alkotója. 1963-ban született Reykjavíkban, dolgozott kőművesként, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyarat rendőrként a keflavíki reptéren, később pedig középiskolai irodalomtanár és könyvtáros lett. Írói pályafutása versekkel indult, első kötete 1988-ban jelent meg, regényeket a kilencvenes években kezdett publikálni, amelyek aztán a nemzetközi sikert is meghozták számára. 2005-ben Nyári fény, aztán leszáll az éj című művével elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat, 2011-ben pedig neki ítélték a Per Olov Enquist Irodalmi Díjat. 2017-ben A halaknak nincs lábuk című regényét jelölték a Nemzetközi Man Booker-díjra, és 2022-ben elnyerte az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó francia Prix du livre étranger díjat.

Gazdag meseszövésű, a hétköznapi jelent és a sokszor fájdalmakkal terhes múltat páratlan lélektani tudással összekötő történeteiben hibátlan stílus- és arányérzékkel elegyíti a költőiséget a zord és gyakran kegyetlen izlandi táj és természet részletgazdag leírásával. Regényei mindig az élet legfontosabb dolgairól szólnak, az egyszerre fordulatos és mozaikszerű cselekményvezetés elemi élményszerűséggel teszi átélhetővé, mi a szerelem, a fájdalom és mi a halál.

Ars poeticának is beillik, ahogy irodalmi indulásáról mesél: „Tizennyolc éves koromban arról álmodtam, hogy csillagász leszek, miután láttam egy tévéműsort, amelyben Carl Sagan a világegyetemről beszélt. Teljesen lenyűgözött az univerzum gazdagsága és titokzatossága – később aztán rájöttem, hogy ez a gazdagság és titokzatosság a fikció lényege.”

Jón Kalman Stefánsson regényeit számos európai nyelvre lefordították. Magyarul először, 2018-ban a Typotex Kiadónál jelent meg A halaknak nincs lábuk című kötete Patat Bence fordításában. Egyik fő műve, az Izlandi Irodalmi Díjjal is elismert Menny és pokol-trilógia 2019-ben jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, Egyed Veronika fordításában. A trilógiát 2019-ben az év könyvének választotta a Könyves Magazin. További kötetei magyarul: A mindenséghez mérhető (Typotex, 2020), Nyári fény, aztán leszáll az éj (Typotex, 2021), Asta (Jelenkor, 2021), Csillagok sercegése (Typotex, 2021), Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről (Typotex, 2023), Hiányod maga a sötétség (Jelenkor, 2023).

Magyar olvasói többször is találkozhattak vele; elsőként 2018-ban járt Magyarországon a Typotex Kiadó meghívására A halaknak nincs lábuk című kötet bemutatóján a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Később a Margó Irodalmi Fesztivál meghívására 2019-ben a Menny és pokol-trilógia, 2021-ben az Ásta (Jelenkor), 2023-ban pedig a Hiányod maga a sötétség (Jelenkor) és a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről (Typotex) című regényeinek bemutatója alkalmából látogatott Budapestre. 2024-ben több kötete fog megjelenni magyar nyelven: a Typotex Kiadó gondozásában a lírai életmű keresztmetszetét nyújtó Versek Egyed Veronika fordításában, a szerző önironikus, Minek pazarolni a papírt? című utószavával; az Árkok az esőben (fordította: Egyed Veronika) és a Sárga tengeralattjáró (fordította: Patat Bence) című kötete pedig a Jelenkor Kiadónál várható idén.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország, régió kultúrája, irodalma, könyvkiadása is. Idén Franciaország, azaz a kortárs francia irodalom szerepel a Fesztivál fókuszában, a legjelentősebb francia kortárs írók részvételével.

Fotó: Németh Dániel, Jelenkor