irodalom
2009. 09. 24.
Hámutál Bár-Joszéf izraeli költőnő versei magyarul
Izraeli költőnő válogatott versei jelentek meg magyar nyelven a Múlt és Jövő kiadó gondozásában; Hámutál Bár-Joszéf Szentjánosbogár-éjszakán című kötetét csütörtökön mutatják be a szerző jelenlétében Budapesten a Spinoza Házban.
Gergely Ágnes Kossuth-díjas költő, a kötet fordítója az MTI-nek szerdán elmondta: Hámutál Bár-Joszéf gazdag életművet mondhat magáénak, hiszen kilenc verseskötete jelent meg; ezekből válogatott ki 26 költeményt. A fordító kiemelte: az orosz származású izraeli nő finoman kidolgozott munkáiból, verseiből kiviláglik, mit jelent gyerekeskedni egy fiatal államban, gyermekotthonban élni, testvérbátyját elveszíteni az 1948-as függetlenségi háborúban.
Hámutál Bár-Joszéf verseiben vall a szerelemről, az új anyanyelv iránti rajongásáról, az anyaságról, muzsikus fia elvesztéséről, a tragédiáról, a szorongásról, a bűntudatról; megjelenik az oroszországi pogromok képe is, akárcsak az új izraeli állam nehézségei. Gergely Ágnes egy megrendítő istenes verset is beválogatott a kötetbe, a Kezedre bízom lelkemet címűt, amely a 31. zsoltárból való, és Lukács evangéliumában is olvasható.
Mint elmondta, Hámutál Bár-Joszéf kereste meg őt Izraelből és kérte fel a fordításra, mert ismerte verseit Itamár Jáoz Keszt magyar származású író héber fordításából, és azt mondta Gergely Ágnesnek, hogy szellemi rokonának érzi.
Gergely Ágnes angolból és héberből ültette át a verseket magyarra. Kitért arra, hogy a gimnáziumban tanulta meg a héber nyelvet és a szótárazást, és ez segítette a pontos, hiteles munkában. A költőnő elmondta, hogy nagy támasza volt a fordításban Nagy József diplomata, aki felsőfokon ismeri a hébert, valamint a régi jó barát, Itamár Jáoz Keszt, aki a kiadás előtt átnézte az egész anyagot.
"Sötét tónusú versekről van szó, de mindig kiragyog belőlük valami hit és reménység" - fogalmazott Gergely Ágnes.
Hámutál Bár-Joszéf 1940-ben született Galileában, a Kineret tó közelében levő kibucban, orosz bevándorló családban. Húszévesen szerzett diplomát a Héber Egyetemen filozófia és héber irodalom szakon. Férje Joszéf Bár-Joszéf drámaíró, négy gyermekük született. 2003-ig a Beér Seva-i egyetemen héber irodalmat tanított. 1976 óta Jeruzsálemben él. Kilenc versesköteten kívül hat kötet esszét és gyermekkönyvet írt, és két kötetnyi verset fordított az orosz irodalomból. Több külföldi egyetemen - köztük Párizsban és Moszkvában - vendégprofesszor volt, munkásságát Izraelben több kitüntetéssel ismerték el.
Hámutál Bár-Joszéf verseiben vall a szerelemről, az új anyanyelv iránti rajongásáról, az anyaságról, muzsikus fia elvesztéséről, a tragédiáról, a szorongásról, a bűntudatról; megjelenik az oroszországi pogromok képe is, akárcsak az új izraeli állam nehézségei. Gergely Ágnes egy megrendítő istenes verset is beválogatott a kötetbe, a Kezedre bízom lelkemet címűt, amely a 31. zsoltárból való, és Lukács evangéliumában is olvasható.
Mint elmondta, Hámutál Bár-Joszéf kereste meg őt Izraelből és kérte fel a fordításra, mert ismerte verseit Itamár Jáoz Keszt magyar származású író héber fordításából, és azt mondta Gergely Ágnesnek, hogy szellemi rokonának érzi.
Gergely Ágnes angolból és héberből ültette át a verseket magyarra. Kitért arra, hogy a gimnáziumban tanulta meg a héber nyelvet és a szótárazást, és ez segítette a pontos, hiteles munkában. A költőnő elmondta, hogy nagy támasza volt a fordításban Nagy József diplomata, aki felsőfokon ismeri a hébert, valamint a régi jó barát, Itamár Jáoz Keszt, aki a kiadás előtt átnézte az egész anyagot.
"Sötét tónusú versekről van szó, de mindig kiragyog belőlük valami hit és reménység" - fogalmazott Gergely Ágnes.
Hámutál Bár-Joszéf 1940-ben született Galileában, a Kineret tó közelében levő kibucban, orosz bevándorló családban. Húszévesen szerzett diplomát a Héber Egyetemen filozófia és héber irodalom szakon. Férje Joszéf Bár-Joszéf drámaíró, négy gyermekük született. 2003-ig a Beér Seva-i egyetemen héber irodalmat tanított. 1976 óta Jeruzsálemben él. Kilenc versesköteten kívül hat kötet esszét és gyermekkönyvet írt, és két kötetnyi verset fordított az orosz irodalomból. Több külföldi egyetemen - köztük Párizsban és Moszkvában - vendégprofesszor volt, munkásságát Izraelben több kitüntetéssel ismerték el.
További írások a rovatból
Sajtótájékoztató az Esterházy alkotóház alakulásáról
Vajon tényleg Babits egyik költeménye ihlette Weöres Bóbita-versét?
A februári Valójában senki zenés színházi előadással egybekötött beszélgetésről