Az álom vége? - Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállítás a drámai költemény történeti színei közül az Eszkimó szín disztópiájára és közvetlen előzményeire fókuszál - áll a PIM közleményében.

Az utolsó színben a bolygó szinte élhetetlenné válik és az emberi civilizáció radikális változásokon megy keresztül. A költő által elképzelt jövőkép több olyan problémát és kérdést is felvet, amelyek ma is megjelennek a klímaváltozáshoz köthető közbeszédben és tudományos diskurzusokban.

A kiállítás gerincét Kass János grafikusművész Az ember tragédiája egyes színeit megjelenítő rézkarcai alkotják, amelyeket 1966-ban a Helikon Kiadó felkérésére készített. Az ábrázolások egy központi képből, és a körülötte látható vázlatrajzokból állnak, amelyeket Kass csak később, a sokszorosítás közben rögtönzött a lemezekre. A grafikust annyira megihlette Madách műve, hogy több sorozatot is készítette hozzá, valamint a regény gondolatiságát más alkotásaiba is bedolgozta. A rajzok egymást kiegészítve tükrözik a történeti színeket és egyben alkotójuk saját korát, amelyben a Madách által vizionált disztópiák valós kérdésekké váltak. Kass János képei mellett további három kortárs képzőművész, Kapoli Márton, Kósa János és Milorad Krstic munkái is láthatók a tárlaton.

A tragédia egyes színeinek vizuális megidézése mellett különféle tudományágak kutatóit kérdezték meg a kurátorok arról, hogy ezekre a Madách által felvetett, de a mai viszonyokra adaptált problémákra milyen válaszok adhatók. Ezekkel kívánnak rámutatni olyan szempontokra is, amelyek segítenek az éghajlatváltozás válságát összetettebben, érzékenyebben és kritikusabban szemlélni, miközben Az ember tragédiáját egy izgalmas perspektívából olvashatja újra a közönség.

Az interjúk résztvevője volt Gelencsér András légkörkutató, Horváth Balázs biológus, Kőváry Zoltán pszichológus, Nagy Balázs geográfus, Schneider Ákos designkultúra-kutató, Takács-Sánta András humánökológus, Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus és Ürge-Vorsatz Diana fizikus.

A tárlat kurátora Sidó Anna, a PIM muzeológusa, a látványt Kemény Gyula, a grafikai munkákat Bogdándy Gábor tervezte.