A díjakat szombaton adták át Budapesten, a 12 év után újranyitó Merlin Színházban.

A díjátadó ünnepségen Karácsony Gergely főpolgármester nyitóbeszéde után Nyáry Krisztián író Jordán Tamással, a nemzet színészével, a Merlin Színház egyik alapítójával beszélgetett, majd az elismerések átadását követően az egykori igazgató, Magács László megnyitotta a Merlin Színház történetét bemutató kiállítást.

Budapest egyesítésének 150. évfordulójára a fővárosi önkormányzat tavaly újraélesztette a 2011-ben megszüntetett Pro Cultura Urbis Közalapítványt, amely a fővárosi kulturális értékek védelme és új értékek létrejöttének elősegítése érdekében jött létre 1999-ben.

A közalapítvány élén öttagú kuratórium áll, amelynek elnöke Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, tagja Csejdy András kiadó, a Margó Irodalmi és Könyvfesztivál alapítója, Libor Anita újságíró, Schiffer János volt országgyűlési képviselő, volt főpolgármester-helyettes és Tóth Árpád, a budapesti Neon Galéria alapítója.

A Pro Cultura Urbis díjakat a közalapítvány kuratóriuma ítéli oda, a kitüntetést a fővárosi kultúra értékeinek megismertetésében és terjesztésében, valamint a főváros művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar állampolgárok részére adományozzák.

Rozgonyi-Kulcsár Viktória kulturális menedzser, a Jurányi Ház és a FÜGE Produkció vezetője 2023-ban a Forbes által összeállított, a kulturális élet legbefolyásosabb magyar nőinek tízes listáján szerepelt. Az elismerést a független színházi társulatok és alkotóművészeti közösségek otthonául szolgáló Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház létrehozásáért és nemzetközi szinten is példaértékű, sikeres működtetéséért érdemelte ki.

Palotai Zsolt neve összefonódott az underground zenei élet meghonosításával, a Tilos az Á és a Tilos Rádió elindításában is közreműködő DJ Palotai harminc éve meghatározó szereplője a Tilos Rádió műsorainak. A kitüntetést Budapest zenei életében végzett több évtizedes munkássága, a magyar underground kultúrára gyakorolt megkerülhetetlen hatásának elismeréseként kapja.

Papp Gábor Zsigmond filmrendező, producer, műfordító dokumentumfilmjein keresztül megismerhető a rendszerváltás előtti és utáni főváros. Retro-sorozata korosztálya életének meghatározó mozzanatait, emlékeit, múltbéli eseményeit mutatja be a rendszerváltás előtti Magyarországról, a filmekkel egy fél évszázad teljes látképét tárja a néző elé. A díjat Budapest múltját feltáró, a nézők figyelmét a város velünk élő kulturális és társadalmi örökségére irányító, műfajteremtő dokumentumfilmes életműve elismeréseként kapja.

A 2000-ben alapított elismeréssel 2 millió forintos pénzdíj, egy díszoklevél és egy bronz kisplasztika jár a kitüntetetteknek: a város stilizált kulcsát szimbolizáló női alak Ligeti Erika szobrászművész alkotása.

Az alapítás évében, 1999-ben a Pro Cultura Urbis díjat Göncz Árpád író, volt köztársasági elnök, Jancsó Miklós filmrendező, Köves Éva képzőművész és a Fonó munkatársai vehették át.

Azóta többek között olyan személyiségeknek ítélték oda az elismerést, mint Kieselbach Tamás műkereskedő, művészettörténész, Szilágyi Lenke fotóművész, Hofi Géza előadóművész, Markó Iván táncművész, Kaján Tibor karikaturista, Megyik János festőművész, Sztevanovity Zorán előadóművész, Lugosi Lugo László fotóművész és Sebő Ferenc énekes.

A díjjal kitüntetett intézmények, szervezetek között van az International Buda Stage, a Magyar Fotográfusok Háza, az Írók Boltja, a Spinoza-ház, a Hosszúlépés. Járunk? városi sétaszervező cég és a MU Színház Egyesület.

Az idén a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatta a független művészeti szcéna bevonását a Budapest 150 emlékévbe: 50 millió forintos keretből művészeti és kulturális projekteket támogattak, valamint a kerületi programok támogatására szánt, fővárosi 170 millió forintos keretről is a közalapítvány döntött a Budapest Branddel együtt a Térfoglalás pályázat keretében, amelyre városi, civil, kerületi közösségek jelentkezhettek.

A nyertes pályázatok között van Molnár Zoltán fotós, Az elfelejtett Budapest nevű Fortepan-projekt, a Tangó Projekt, a Kollektív Fotográfia és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója. A képzőművészeti projektek közül támogatást nyert a Határtalan Design kiállítás, a Szatyor Bár Budapest installációja, az Art Quartier új kiállítása és a Dobozi21 összművészeti alkotótér Proxima című hang- és fényinstallációja.

Tizenkét, Budapest 150-hez köthető irodalmi projekt nyert támogatást, köztük az Irodalom Éjszakája rendezvény és a Kortárs Építészeti Központ városnéző túrái. A Könyves Magazin a budapesti nőkről készít podcast sorozatot, a Szív jezsuita magazin novemberi lapszáma a városegyesítés témájával foglalkozik. A Proton Cinema városfilmet készít Budapest 2004 címmel, az Egy 100 éves kerületrész a 150 éves fővárosban című rövidfilm Rákospalota történetét mutatja be, a Verzió Filmfesztiválon ritkán látott Budapest felvételeket vetítenek.

A Térfoglalás pályázaton 15 millió forinttal támogatták a Rakpart'23 programot megvalósító Város és Folyó Egyesületet. A 6,5 millió forint keretösszegű kerületi pályázatok nyertesei között megtalálható kortárs színház és olyan civil kezdeményezés is, mint az Autómentes Utcaünnepe, a bábjátékos fesztivál és a Szent György-ünnep.