A Verzió Magyarországon minden évben nemzetközi és magyar dokumentumfilmeken keresztül képviseli az emberi méltóságot és közös társadalmi ügyeinket – idén immár 20. alkalommal. Az idei jubileumi Verzió rendkívül változatos programot kínál, egy virtuális utazást több mint 40 országon keresztül, 80 alkotás segítségével. A Toldi mozi mellett idén új helyszínként kapcsolódik be a Corvin mozi. A Verzió a legújabb díjnyertes filmek mellett kísérleti műveket is elhoz, amelyek megmutatják a nézőnek a dokumentumfilmezésben rejlő műfaji sokrétűséget. Az idei kulcskérdés: Merre tartunk?

A Magyar versenyprogram hívószavai a talpra állás, a helytállás, a túlélésért vívott küzdelem lehetnének, amelyek érvényesek társadalmi téren, az előítéletek szorításában, történelmi síkon, a holokauszt árnyékában, és az emberi élet normatív kríziseiben, vagy olyan válsághelyzetben, mint egy halálos betegség.

„A versenybe válogatott filmek nem csupán fontos témáikkal, fantasztikus karaktereikkel és drámai történeteikkel, hanem a dokumentumfilmes formanyelv következetes, magas színvonalú, helyenként kifejezetten kreatív használatával tűntek ki a mezőnyből” – írják a program kurátorai.

A Magyar verseny válogatói Pozsonyi Janka, Stőhr Lóránt és Vincze Teréz, a zsűritagok pedig Natalia Libet filmproducer valamint Petrus Anna és Gazdag Gyula filmrendezők. A Legjobb magyar filmnek járó díjat Budapest Főváros támogatja.
Következzenek a Magyar versenybe beválogatott alkotások, amelyek többsége először lesz látható Magyarországon.

A Fanni kertje című alkotás Magyarországon először a Verzió programjában lesz látható. A Szarajevói Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes versenyprogramjának különdíját elnyerő film Somogyvári Gergő rendezésében két, a társadalomból elmenekülő, már-már mesebeli lény mindennapjairól szól. Fanni, a családjából kitaszított 19 éves transz tinédzser és Laci, a hajléktalan egykori gyári munkás. Fanni Laci erdei kunyhójában lel menedékre, aki lassacskán apafigurává válik számára. Nehéz elképzelni egymástól távolabb eső világokat, értékrendeket, ám a film megmutatja, hogy a szeretet, az elfogadás áthidalhat társadalmi szakadékokat. Az intim hangulatú film e különös felnőtté válás történeten keresztül mesél az emberi kapcsolatok fontosságáról.

A Balázs Béla-díjas Dobray György Habiszti - Csak azért is! filmjében Attila, mint a többi kamasz, szabadidejében gitározik, rappelget. Attila Józsefváros jól ismert énekes iskolájába került, ahol felfigyeltek sokrétű tehetségére. Innen egyenes út vezetett egy művészeti középiskola táncos osztályába, ahol csoportjuk egy különleges, nívós előadásra készül. Egy koreográfus a roma holokausztról alkot táncprodukciót. A koreográfia főszereplője Attila lesz, a cigány fiú. A film az érvényesülésért folytatott harcát mutatja be.

Fuchs Máté a roma gyilkosságokat övező feszültségeket bemutató Feldolgozatlanul filmjét követően ezúttal egy elszánt autista nő történetét meséli el. A Keltető film Mariann története, egy 30 éves, magasan funkcionáló autista nőé, aki nagy reményekkel és eltökélten fordul az álma felé: létrehozni egy légylárvafarmot, ahol fenntartható módon lehet fehérjét előállítani. Ha sikerül a vállalkozás, végre elköltözhet otthonról és önállóvá válhat. Azonban sem szűkebb, sem tágabb környezete nem támogatja – őt furcsának, az ötletét lehetetlennek tartja. Meddig tud kitartani, mennyire tud a körülményekkel, az autizmusával megküzdeni? Az új film premierje először a Verzió filmfesztiválon lesz.

A Nem halok meg Dér Asia új filmje, intim portré egy hasnyálmirigyrákkal küzdő férfiról, amely valójában nem csupán a betegséggel való megküzdésről szól, de örökített mintákról, káros berögződésekről, és arról is, hogyan vehetjük kezünkbe saját életünket. Einspach Gábor, – aki galériatulajdonosként, műgyűjtőként a budapesti művészeti elit egyik prominens arca – eldönti, hogy meg fog gyógyulni. Az alkotás érzékenyen és mértéktartóan nyúl ehhez a tanulsággal teli de gyötrelmes úthoz. Premier előtt többek között a Cinefest Filmfesztiválon lehetett találkozni a filmmel, a hivatalos bemutató a Verzión lesz.

Dér Aisa: Nem halok meg
Fotó: Domokos Balázs

Hajnal Gergely alkotásában, a Szabadítóban egy egykori drogfüggő bűnöző a börtönben töltött évek utáni újrakezdését láthatjuk, hogyan keresi Istent és a szerelmet. Attilát 18 alkalommal ítélte el a bíróság, több mint 6 évet töltött börtönben. Most a legfontosabb kérdés az életében, hogy szerzetes legyen vagy családot alapítson. Szabadidejében veszélyeztetett fiataloknak és a börtönben lévőknek mondja el, lehetséges új életet kezdeni. Hiszi, hogy élete egyre jobban kiteljesedhet – de ott van-e a visszacsúszás esélye?

Hajnal Gergely: Szabadító
 

Mózes Gergely különleges atmoszférájú dokumentumfilmje a Magyarországon alig ismert, az embermentő katolikus papnövendék, Baranski Tibor és a vérgőzös gyilkos, Kun páter, nyilas álszerzetes párhuzamos története az 1944-es budapesti ostrom árnyékában. A válogatás egyetlen történelmi dokumentumfilmjeként a múltban veszi szemügyre azokat az emberi személyiségvonásokat, amelyek politikai határhelyzetekben az egyes ember döntéseit befolyásolják. A Mindhalálig dokumentumfilmben az embermentő és a háborús bűnös egybefonódó története minden szempontból aktuális a jelenkor nem csak helyi, de egyben globális és előítéletekkel dúsan terhelt közegében.

Aki még lehetek címmel mutatkozik be Lőrinczy Lia felkavaró alkotása. Vikit gyerekkora óta bántalmazták, de élete örökre megváltozott, amikor saját családtagjai 18 évesen eladták, és csak sok év prostitúció után tudott elmenekülni. Új életet kezdett, férjhez ment, négy gyereke lett, de küzdelmei korántsem értek véget. Ez a rövid dokumentumfilm az ő vallomása arról, milyen nehézségekkel szembesült, amikor különleges túlélőként úgy döntött, nem marad többé csendben. Egy rendkívüli anya története, aki mindent túlélt, hogy a gyerekeivel legyen.

Paczolay Zsófia filmje, a Budapest siló Józsefet követi, ahogy búvárként ereszkedik le naponta a tíz emelet mély silókba. József több mint 30 éve dolgozik ezen az egyszerre bizarr és lenyűgöző helyen, amelynek az idők során maga is szerves részévé vált. A film költői és kegyetlenül őszinte látlelet a 21. századi munkásokról és egy jól ismert város ismeretlen arcáról. A filmet az egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi dokumentumfilm fesztivál, az IDFA - Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál rövidfilmes versenyprogramjába is beválogatták. Az alkotás a Verzión a Doc Future Diák- és elsőfilmes versenyben mutatkozik be.

Paczolay Zsófia: Budapest siló

A magyar versenyprogram mellett további magyar alkotók is szerepelnek a Verzió programjában, így a Románia és Egyesült Államok között ingázó színész-rendező Skovrán Tünde (akit színészként nemrégen Moldován Katalin Elfogy a levegő című filmjében láthattunk a mozikban) két dél-afrikai interszex szereplő életét bemutató filmje, az Aki nem vagyok: az önazonosság megtalálásának, megélésének és bemutatásának dokumentumfilmes példája. Emellett látható lesz Gyimesi Anna Falling című filmje és Fazekas Fanni valamint Hegedűs Péter Vektor VR programban bemutatkozó alkotásai.

A 20. Verzió Magyar versenyének filmjei ismét bebizonyítják, hogy a hazai filmiparban mutatkozó válság ellenére a dokumentumfilmesek kitartanak, dolgoznak, művészi és társadalmi felelősségük tudatában reflektálnak mindannyiunk közös ügyeire, múltra, jelenre, jövőre.

Forrás: Verzió