Kurtág György Samuel Beckett drámája alapján született operája, a Fin de partie – A játszma vége már 2018-ban meghódította az operavilágot. A járványhelyzet nehézségeit követően, öt évvel az milánói ősbemutató után október 12-én végre a magyar közönség is láthatta az előadást a Müpában, majd október 14-én Hamburgban, másnap pedig Kölnben.

A Danubia Zenekar és korunk egyik legmeghatározóbb zeneszerzője, Kurtág György egyetlen operájának sorsa már a kezdetektől összefonódott. Kurtág nyolcvanöt és kilencvenkét éves kora között dolgozott az operán – éppen annyi éven át, mint amennyi ideig Beckett a Végjátékot írta. Az elkészült művet végül a milánói Scalában láthatta először a közönség Pierre Audi rendezésében, de előtte már volt egy hosszú próbafolyamat és sajtónyilvános főpróba, ahol a Danubia Zenekar és a négy szólista előadásában először hallhatták a nemzetközi sajtó képviselői Kurtág első és egyetlen operáját.

Az olasz premier után  többek között Amszterdamban, Párizsban és Londonban is színre került a Fin de partie, és zajos nemzetközi sikert aratott; a darab elnyerte az egyik legrangosabb elismerést, az International Opera Awards világpremier kategóriájának díját is. A milánói ősbemutató után öt évvel, a Liszt Ünnep keretében, végre a magyar nagyközönség is megismerkedhetett a remekművel, természetesen ismét a Danubia Zenekar közreműködésével.

„Nagy büszkeség zenekarunk számára, hogy már az ősbemutató előmunkálataiban részt vehettünk, ahol muzsikusaink közvetlenül a szerzőtől kapták az instrukciókat, és ez most a hazai premier előtt is így történt, Kurtág György minden próbán aktívan részt vett és instruálta a zenekart és a szólistákat” – mondta Hámori Máté, a Danubia Zenekar művészeti vezetője.

A produkció meghívást kapott Európa legmodernebb koncerttermébe, a hamburgi Elbphilharmonie-ba és a kölni Kölner Philharmonie-ba is, ahová a budapesti premiert követő napokban látogatott el a Danubia Zenekar és a négy szólista Marcus Stenz karmester vezényletével.

„Három este, három város és három nagyon különböző koncertterem, más és más hangulattal, de ami közös volt, hogy mindenhol nagyon várták és értették Kurtág operáját. Nekünk, a Danubia Zenekarnak is nagyon különleges élmény volt, hogy minden este szinte olyan volt, mint egy premier, mert a koncerttermek adottságai teljesen mást hoztak ki a produkcióból. Hamburgban a színpad az előadóterem közepén van, a nézők körbevették a zenekart és a szólistákat, míg Kölnben a hagyományos, amfiteátrumszerű elhelyezés látványban és hangzásban is mást adott a közönségnek is, nem is beszélve a budapesti Müpáról, ahol pedig a magyar közönség, valamint a szerző jelenléte adott egy megismételhetetlen élményt” – mondta el Ács Péter, a Danubia Zenekar ügyvezetője.

Az opera előadói közt olyan neves énekesek szerepelnek, mint Haja Zsolt bariton, napjaink egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai énekese, Frode Olsen norvég basszus, aki olyan jelentős szerepeket játszott, mint Marke király és Wotan. Hilary Summers walesi származású énekesnő, a kortárs operajátszás kimagasló egyénisége, akinek a hangját hallhatjuk A gyűrűk ura filmtrilógia kísérőzenéiben is. Leonardo Cortelazzi, az olasz tenor kivételes hangszínnel rendelkezik, és számos stílusban játszik hazájának rangos színházaiban. Markus Stenz karmester több mint tíz éven át volt  a Gürzenich Zenekar vezetője, Ausztráliában pedig a Melbourne-i Szimfonikus Zenekar művészeti igazgatójaként és vezető karmestereként tevékenykedett.

A fényképek forrása: Hrotkó Bálint, Valuska Gábor, Daniel Dittus