Programok

László Noémi és Tót Kinga könyvbemutatóján a szerzőkkel Juhász Tibor beszélget
Időpont és helyszín: október 13., 20.00 Kamaraterem

Ughy Szabina Az átlátszó nő című kötetének bemutatóján a szerzővel Terék Anna beszélget
Időpont és helyszín: október 15., 16.30 Kamaraterem

A könyvekről

László Noémi: Pulzus

Minden verseskötet utazásra hív, de van, amelyik sokféle útra invitál. László Noémi Pulzus című kötetének valamennyi verse egy-egy városhoz, tájegységhez vagy utcához kötődik, és mindegyik – Erdélyben, Magyarországon és szerte a világon – személyessé tett tereket nyit és mutat meg olvasóinak. A költemények azonban nemcsak térben, de időben is sokfelé kalandoznak, ősi mitológiákat idéznek meg és tesznek jelen idejűvé, miközben könnyen és magától értetődőn lépnek kapcsolatba a folyamatos változással. 

A Pulzus vitathatatlanul a költő eddigi életművének számvetése, és így mindenekelőtt arra kérdez rá, hogyan viszonyult egykor, és hogyan viszonyul most a létezéshez. „Nem vagyok végleges”, jelenti ki a versek beszélője, és ezt támasztja alá az egész kötet: az élethez rugalmasan hozzáállni, kíváncsinak lenni, megfigyelni, értelmezni és nézőpontot tudni váltani mind olyan kapaszkodók a mindennapokban, amelyek derűt és tudatos megélést képesek vinni a hétköznapokba és a művészetbe. 

László Noémi versei játékos és klasszikus formákba öntve oly könnyedén siklanak olvasás közben, mint „futó habok szíjas hidak alatt”. 

Tóth Kinga: AnnaMaria sings/singt/énekel

Tóth Kinga, a Prae Kiadó és a MODEM gondozásában megjelenő legújabb művészeti albumában a tradicionális imákat és a szentéletű nők, valamint az apácák életét kutatja a XI. századtól egészen napjainkig – mindezt párbeszédbe hozva a mai modern nők életével. Mit kezdhet egy mai modern nő, hogyan reflektálhat a szent nők életére, az apácaéletmódra, milyen élethelyzetekben találhat magára, találhat példára vagy illetheti kritikával ezeket a korai női szerepvállalásokat? Hogy tudtak a korabeli nők társadalmi szerepeket vállalni, esetleg művészetüket, magánéletüket megvalósítani akár az apácaéletmód segítségével? Segít-e az elvonulás, a visszavonulás napjainkban, kapcsolhatjuk-e akár ezt a fajta viselkedést egy társadalmi szerepvállaláshoz?

„Párhuzamokat, kapcsolódási pontokat keresek ezekben a szövegekben és művészeti munkákban, elsődlegesen olyan női szentek életét kutatva, akik aktivizmusukkal váltak szentekké, akik nem a mártíromságot, hanem nagyon is a társadalomban való munkálkodást választották. Az apácák életét is mint performatív gesztust figyelem, órarendjüket, tanítói-filozófiai-művészeti munkáikat tanulmányozva. Szövegszinten korai imákkal, Mária-énekekkel foglalkozom, ezekből merítve gesztusokat, fordulatokat a saját szövegeimbe. Modern imádságoknak, női imádságoknak szánom ezeket az új verseket: tradiciók és nyitottság, lelki- és beszédgyakorlatok, új-érzékenység. A szövegek mellett imaperformanszokat, zajliturgiákat, gyónásperformanszot is adok elő.” (Tóth Kinga)

A háromnyelvű szövegek mellett a szerző grafikai, vizuális- és hangköltészeti, videó- és performanszmunkái, objektinstallációs felvételei láthatók és hallhatók. A kötet ősszel október 5-én Debrecenben a Magdafeszten, október 13-án pedig Budapesten a Margó Fesztiválon mutatkozik be, kapcsolódó művészeti anyagok szeptember közepéig a MODEM RE:RE kiállításán és a Ceredi Művésztelepen láthatóak.

Ughy Szabina: Az átlátszó nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön – hogy láthatóvá váljon? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Életük fordulóponthoz érkezik, igényeik lassan nemcsak a környezetük, de saját maguk számára is alig érzékelhetők. A gyermekét elengedni nem tudó rózsadombi anya, a tinderező egyetemista, a depressziós felsővezető, a vidéki pincérlány, a Dubaiban szerencsét próbáló zongoratanárnő vagy épp a kiégett szerkesztő ugyan más-más élethelyzetben van, egyvalami mégis közös bennük: már rég nem szabadok. Az átlátszó nő novelláiban krízis nélkül nincs változás. Ahhoz, hogy újra láthatóvá váljanak, hogy ismét ők legyenek saját életük főszereplői, át kell élniük, ki kell hordaniuk szenvedésüket. A jelentéktelenség érzését hátrahagyva erőt kell gyűjteniük életük új fejezetéhez. Ahogy az egyik novella hőse megfogalmazza: „…mozdulataim szépnek és egészen idegennek tűnnek, mintha hosszú idő után újra látnék egy régi ismerőst”.

Ughy Szabina érzékeny, a lélek rezdüléseit anatómiai pontossággal feltáró írásait a jól adagolt irónia és finom humor oldja.