építészet
2009. 09. 21.
Lézertechnológiával készülhet el 500 világörökségi helyszín digitális mása
Brit tudósok egy csoportja lézertechnológia segítségével térképez fel tíz nagy-britanniai UNESCO világörökségi helyszínt, hogy elkészíthesse azok digitális mását.
A munka annak a nagy projektnek a része, amely az 500 leghíresebb világörökségi helyszín pontos digitális leképezését tűzte ki célul. A tervek szerint többek között az athéni Akropoliszt, a Kínai Nagy Falat és a négy amerikai elnök arcát ábrázoló Mount Rushmore-t is végigpásztázzák majd a lézersugarak.
A kutatók ezekben a napokban fejezik be a skóciai New Lanark világörökségi helyszín bemérését. A David Dale által 1786-ben alapított pamutfonoda a filantróp szociális reformer, Robert Owen irányítása alatt sikeres üzem és az utópikus szocializmus egyik mintagyára lett.
Maga a lézeres technológia nem új keletű, műemlékek felmérésére azonban most használják először.
A világméretű projekt célja, hogy lehetővé tegye a felbecsülhetetlen értékű épített emlékek rekonstruálását esetleges sérülésük vagy pusztulásuk esetén. A sérülés számos ok: természeti katasztrófa, a klímaváltozás vagy akár háborúk miatt is bekövetkezhet.
A kezdeményezők a projekt szükségességét egyebek közt a 6. században kifaragott, ám a tálibok által 2001-ben elpusztított hatalmas bámijáni Buddhák sorsával indokolják. A monumentális afganisztáni szobrok újjáépítése mellett Japán és Svájc is elkötelezte magát, ám a lézerprojekt kutatói szerint ez sokkal könnyebben menne, ha birtokában lennénk a pontos digitális térképnek.
A kutatók ezekben a napokban fejezik be a skóciai New Lanark világörökségi helyszín bemérését. A David Dale által 1786-ben alapított pamutfonoda a filantróp szociális reformer, Robert Owen irányítása alatt sikeres üzem és az utópikus szocializmus egyik mintagyára lett.
Maga a lézeres technológia nem új keletű, műemlékek felmérésére azonban most használják először.
A világméretű projekt célja, hogy lehetővé tegye a felbecsülhetetlen értékű épített emlékek rekonstruálását esetleges sérülésük vagy pusztulásuk esetén. A sérülés számos ok: természeti katasztrófa, a klímaváltozás vagy akár háborúk miatt is bekövetkezhet.
A kezdeményezők a projekt szükségességét egyebek közt a 6. században kifaragott, ám a tálibok által 2001-ben elpusztított hatalmas bámijáni Buddhák sorsával indokolják. A monumentális afganisztáni szobrok újjáépítése mellett Japán és Svájc is elkötelezte magát, ám a lézerprojekt kutatói szerint ez sokkal könnyebben menne, ha birtokában lennénk a pontos digitális térképnek.