Mitológia, mediterrán színek, irodalom… Schumann egyetlen operája, a germán mitológiai témát feldolgozó Genovéva alig pár előadást ért meg, ami a szerzőnek újabb depressziós mélyrepülést okozott. Nem úgy, mint az opera borongós hangulatú nyitánya – ez különös módon jóval a librettó előtt elkészült, és már saját korában Európa-szerte számos hangversenyen elhangzott.

A mediterrán és kubai ritmusok egzotikuma minden másnál erőteljesebb hatást gyakorolt a késő romantika francia zeneszerzőire. A Havanaise és a Bevezetés és rondo capriccioso, Saint-Saëns két népszerű zenekarkíséretes hegedűdarabjának első előadói ráadásul a leghitelesebb interpretátorok lehettek: a kubai Rafael Díaz Albertini és a spanyol Pablo de Sarasate. A napfényes hangulatot viszi tovább Mahler legderűsebb, legtöbbet játszott Negyedik szimfóniája is. Ha az első három Mahler-szimfónia a lét és Istenlét komoly kérdéseit taglalta, úgy a IV. a mennybéli életet ábrázolja, méghozzá egy gyermek szemével láttatva. Eredete és megértésének kulcsa Mahlernek A fiú csodakürtje című népi szöveggyűjtemény iránti elfogult szeretetében rejlik, észrevehetjük benne a lelki rokonságot egy korábbi éra naiv romantikájával, amely tele van a tavasz ártatlan örömeivel, virágokkal és madarakkal, és egy olyan világgal, amely mentes minden gondtól, kivéve az örökkévaló gondot, hogy ő vajon viszontszeret-e engem…

Műsor
Schumann: Genovéva-nyitány, op. 81
Saint-Saëns: Havanaise, op. 83
Saint-Saëns: Bevezetés és rondo capriccioso, op. 28
Mahler: IV. (G-dúr) szimfónia
Vezényel
Takács-Nagy Gábor
Közreműködők
Pasztircsák Polina - szoprán 
Teo Gertler - hegedű

Képek forrása: mupa.hu