Mint arról a The New York Times beszámolt, a drágakövekre emlékeztető színekben készült, "meglepő vizuális élményt nyújtó" kompozíciót az 59-ik utcánál, a nagy forgalmú Columbus Circle metróállomáson naponta átlag 69 ezer utas láthatja majd. A 250 porcelánlapból álló alkotás csaknem 17 méter hosszú és 3 és fél méter magas felületet borít be.

Sandra Bloodworth, a metró tranzitművészeti igazgatója elmondta: ez volt a Metro Transportation Authority (MTA) által megvalósított egyik legnagyobb méretű projekt. A mű egy kétszeres szélességű, öt különböző vonal állomására és a 60-ik utcára vezető lépcsőnél lévő falat díszít.

LeWitt ismert volt arról, hogy igen pontos utasításokat adott műveinek kivitelezésére vonatkozólag. Megkövetelte, hogy a porcelánlapok ugyanazokban a tiszta kék, zöld, sárga, narancs, piros és bíbor színekben készüljenek el, mint amelyeket akril falfestményein alkalmaz. Az Egyesült Államokban erre senki sem vállalkozott, végül egy madridi műhelyben gyártották le a porcelánlapokat.

A projekt része volt az állomás öt éve kezdődött, 108 millió dolláros beruházással történt felújításának. Amikor a metró LeWitt közreműködését kérte, felajánlotta neki, hogy ő maga válassza ki műve számára az állomáson a megfelelő helyet. Özvegye szerint feltehetően azért döntött a lépcső fölötti fal mellett, mert ott áramlott át a legnagyobb tömeg.

A kompozíció utal LeWitt ugyanakkor született azonos című falfestményeire, köztük egy olyan munkára, amely 2005-ben a Metropolitan múzeum tetején rendezett kiállításon szerepelt.

A fali porcelánlap-kompozíció mellett idén ősszel készül el a metróállomás padlózatát borító két kör alakú LeWitt-mű. Az egyik egy felvonónál lesz, a másik az 58-ik utcánál, ahol árkádos üzletsor épül: mindkettő világos- és sötétszürke porcelánlapokból áll össze.

Noha Sol LeWitt Connecticutban élt, jól ismerte New York városának közlekedését. Nem volt jogosítványa, a városban mindig földalattira ült - emlékezett vissza a művész özvegye.