art&design
2009. 09. 12.
Eladók a német terroristák halotti maszkjai
A német Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terroristáinak halotti maszkjait egy múzeumnak adná tulajdonosuk, Andreas Albrecht műkereskedő.
Gudrun Ensslin, Andreas Baader és Jan-Carl Raspe halotti maszkjának lenyomatait Albrecht az év elején vásárolta meg Gerhard Halbritter szobrász lányától több mint öt és fél millió forintnak megfelelő összegért. A berlini Német Történelmi Múzum és a bonni Történelem Háza nem érdeklődött a történelmi leletek iránt. Albrecht elképzelhetőnek tartja, hogy ezután nemzetközi múzeumokkal is felveszi a kapcsolatot.
"A halotti maszkok a német történelem egy fontos szakaszának autentikus lenyomatai" - mondta el a tulajdonában lévő tárgyakról Albrecht.
A RAF az "imperializmus", a fennálló társadalmi rendszer ellen hirdetett harcot a hatvanas évek végétől. Alapítóit, Andreas Baadert, Ulrike Meinhofot, Gudrun Ensslint 1974-ben elfogták és a stammheimi börtönbe zárták. Kiszabadításuk érdekében a szabadlábon maradt tagok további terrorakciókat hajtottak végre: fényes nappal, a szolgálati gépkocsijában lelőtték Siegfried Buback szövetségi főügyészt, elrabolták és megölték Hanns Martin Schleyert, a német munkaadók szövetségének elnökét.
A többgenerációs csoport 1971 és 1993 között több mint harminc gazdasági vezetőt, jogászt, politikust, katonát és rendőrt gyilkolt meg Nyugat-Németországban, többek között az amerikai hadsereg frankfurti főhadiszállásán és az Axel Springer kiadó hamburgi székházában.
A hivatalos változat szerint 1977. október 18-án (Meinhof már egy évvel korábban) mindannyian öngyilkosok lettek.
"A halotti maszkok a német történelem egy fontos szakaszának autentikus lenyomatai" - mondta el a tulajdonában lévő tárgyakról Albrecht.
A RAF az "imperializmus", a fennálló társadalmi rendszer ellen hirdetett harcot a hatvanas évek végétől. Alapítóit, Andreas Baadert, Ulrike Meinhofot, Gudrun Ensslint 1974-ben elfogták és a stammheimi börtönbe zárták. Kiszabadításuk érdekében a szabadlábon maradt tagok további terrorakciókat hajtottak végre: fényes nappal, a szolgálati gépkocsijában lelőtték Siegfried Buback szövetségi főügyészt, elrabolták és megölték Hanns Martin Schleyert, a német munkaadók szövetségének elnökét.
A többgenerációs csoport 1971 és 1993 között több mint harminc gazdasági vezetőt, jogászt, politikust, katonát és rendőrt gyilkolt meg Nyugat-Németországban, többek között az amerikai hadsereg frankfurti főhadiszállásán és az Axel Springer kiadó hamburgi székházában.
A hivatalos változat szerint 1977. október 18-án (Meinhof már egy évvel korábban) mindannyian öngyilkosok lettek.
További írások a rovatból
A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon