Reznák Erzsébet, az intézmény igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a 19. századi Magyarország meghatározó politikusaként számon tartott Kossuth Lajosról kevés fotó készült. Ennek oka részben az, hogy a század első felében még nem ismerték e technikát, másrészt Kossuth nem szeretett fényképezkedni.

Az 1917-ben megnyílt ceglédi Kossuth-múzeum a kezdetek óta gyűjti a névadót ábrázoló felvételeket, most ezek közül 25 szerepel a bemutatón. Látható lesz a néhány hete a múzeum birtokába került dedikált kép is, amely 1893 márciusában készült Torinóban, ahol a politikus évtizedeken át önkéntes száműzetésben élt.

A gyűjteményben őrzik Kossuthról a legrégebbi, 1852-ben Londonban készült felvételt - 50 éves volt ekkor -, egy beállított stilizált képet, amely leomló hosszú köntösben ókori hadvezéri pózban ábrázolja. Érdekes felvétel az 1889-es torinói csoportkép is, ahol Kossuth egy 850 fős csoport egyik tagjaként látható. E fotó története, hogy egy népes hazai küldöttség kereste fel és az utazás minden résztvevője együtt akart látszani a nagy hazafival. Az akkori technika korlátai miatt bravúros felvétel egy Ambrosetti nevű helyi fotográfus mester munkáját dicséri, aki egyébként Kossuth házi fényképésze volt.

Ugyancsak szerepel a kiállításon egy 1894. március 27-én készült kép: Kossuth a halálos ágyon. Az agg politikus néhány nappal korábban, március 19-én hunyt el, testét bebalzsamozták és Torinóból vonaton Budapestre szállították. Nagy pompával a Fiumei úti temetőben április 1-jén helyezték örök nyugalomba, ám 1907-ben, amikor elkészült mauzóleumja, újra eltemették, és ma is ott nyugszik.

A kiállítás az év végéig tekinthető meg. A múzeum vezetése várja a még kallódó Kossuth-képek őrzőinek jelentkezését a gyűjtemény kiegészítésére - mondta Reznák Erzsébet az MTI-nek.