Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője sajtótájékoztatón elmondta, a múzeumok fontos gyűjteménygyarapítási módja az adományozás; az egykor Mogyoróssy János által alapított, önálló kiállítótérrel nem rendelkező múzeum a kezdeti időkben csak így tudott gyarapodni.

Kifejtette, felajánlás révén jutottak már zongorához, amelyet a mostani képhez hasonlóan szintén az Almásy-kastélyban helyeztek el; egy Ferenc József-portréhoz; de nemrég egy erdélyi kisnemesi család egy teljes bútorzatot ajánlott fel porcelánnal, faliórával együtt.

Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze elmondta, Anton Cuberle a 19. század második felében alkotott Bécsben, alig tudni róla életrajzi adatokat, ahogy festményei közül is csak keveset ismernek. Vélhetően az éjszakai tájképeket szerette leginkább; csendélet vagy portré nem ismert tőle.

A Háborgó tenger című nagyméretű, romantikus olajfestményt 1871-ben készítette, két évvel később, a Bécsi Világkiállításon is szerepelt, amelyen Munkácsy Mihály is kiállította híres realista alkotásait, a Köpülő asszonyt és a Korhely férj hazatérését.

A világkiállításon 1511 osztrák festmény szerepelt, Cuberle munkája a 281-es számot viselte. A Drezdai Művészeti Kiállításon egy halászhajó tematikájú festménnyel vett részt – tette hozzá a szakember.

A festmény előterében egy vitorlás, hátterében egy halászhajó látható, a háborgó tengert bal kéz felől sziklafal övezi.

Görgényi Ernő polgármester elmondta, a műalkotás a gyulai Stojanovits család hagyatékában szerepelt. Stojanovits Szilárd (1806-1880) az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőr volt; unokája, Szilárd gazdálkodó volt, róla Csorváson mellszobrot állítottak. Az ő gyermekei, Kató és Lili néni adományozták végakaratukban a múzeumnak a festményt.

Az MTI kérdésére Gyarmati Gabriella elmondta, a festmény mintegy nyolcvan évig ugyanazon a helyen, a Stojanovits-ház tálalójában függött; komoly sérülések nem voltak rajta, de a Munkácsy Múzeum restaurátora, Petrovszki Zoltán letisztította és az apróbb hibákat kijavította rajta.

Mivel a végrendelet 2006. május 24-i készítésekor az Erkel Ferenc Múzeum a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága tagintézménye volt, annak jogutódja pedig a Munkácsy Mihály Múzeum lett, így került a békéscsabai intézménytől kedden a gyulai múzeum tulajdonába a festmény, amelyet a Almásy-kastély Férfi szalonjában állítanak ki.

Kép forrása: gyulaihirlap.hu