Éliane Radigue

1932-ben született Párizsban. Szokatlan munkamódszeréről ismert, pályafutása elején összefonott kazettákkal készít zenét, később pedig ARP 2500 szintetizátorral. A kilencvenes évek végétől kezdett rendkívüli munkafolyamatba akusztikus hangszeresekkel. Ahogy az összefűzött szalagok jártak körbe,  a hangszeres előadók is a nekik adott rövid, impulzusszerű instrukciókkal (jellemzően képleírásokkal) ismételték magukat, s időztek el egy-egy hangon. Ezzel nyugodt, de kellően intenzív hatás keletkezett  művének kompozíciójában. 

Cassandra Miller

Műveiben szintén a harmóniát és az intenzitást ötvözi. 1976-ban született, zenéje gyakran mindent átható érzelmekkel operál. So close című, 2018-as műve saját énekhangjára és egy többsávos hegedűre íródott, melyet Silvia Tarozzi hegedűművésszel együtt ad elő. Rétegről rétegre áramlanak az ének- és hegedűhangok, mígnem utolérik a hallgatót, s ugyanakkor egy állandó, nyugalmi helyzetben levő sóhaj érzetét kelti bennünk a darab.

A zenemű megtekinthető soundcloudon az alábbi linken: Cassandra Miller, Silvia Tarozzi - So close

Carola Bauckholt

Carola Bauckholt német zeneszerző (1959) állati hangokat használ föl zenéjében. Legismertebb művében, a Zugvogelben (Vándormadarak) egy fúvós kvintett több különböző liba- és darufajt utánozva kelt varázslatos hangzást. Művei ilyen módon egyensúlyoznak a hangszeres és természetes hangzás, illetve az ember alkotta tárgyak hangjai között. 2013-ban megjelent Sog című műve pedig egy elektromos fogkefe rezgésére alkotott kompozíció. 

Linda Buckley

Az 1979-ben született ír zeneszerző gyakran kombinálja az általa jól ismert tradicionális ír zenét elektronikus és hangszeres textúrákkal. Ó Íochtar Mara (Az óceán fenekéről) című 2020-as művében egymás mellé állított ambient – vagyis a hangkörnyezetet lefestő – szintetizátorokat és vonósokat. A Fil duine (Emberi lény) nevezetű nyitótétel, ahogy az jelentésében is állítja egy humánus és mindent elsöprő érzelmi atmoszférájú darab.

Kaija Saariaho

A finn zeneszerző rendkívüli operáját 2021 júliusában mutatták be Franciaországban. Tíz évvel a helsinki nemzetközi iskolában történt tömeges lövöldözés után járunk,  a tragikus esemény hat túlélője az egyik lövöldöző testvérének az esküvőjén találja magát, míg végül nincs más választásuk mint szembesülni a múltbeli traumákkal.
Opera 5 felvonásban Sofi Oksanen eredeti librettójára.

Yu Kuwabara

Yu Kuwabara japán zeneszerző talán a legkülönlegesebb darabja ez az egyórás mű, melyben buddhista szerzetesek hangjának a kíséretét hallhatjuk. (Shomyo no Kai – Ezer év hangjai, Hiromi Tamura vezetésével). Ahogy a Wind Chant and Night Chant cím is sugallja, a zene a hagyományos indián énekeken és dobokon alapszik.

Lisa Streich

1985-ben Stockholm közelében született, zenéje finom és fanyar humorú. 2016/17-es Himmel című zenekari műve egyesíti a égbolt/menny szó különféle asszociációit. Streich zenéje egyszerre prózai és félelmetes. Kompozícióinak jellegzetessége a mikrotonálisan hangolt spektrális akkord, melyet itt ostorcsapások ékesítenek. Éteri, szilárd és szöges hangok, melyek az furcsaság felhőjébe porladnak.

Margriet Hoenderdos

A hazáján kívül nem nagyon ismert Margriet Hoenderdos (1952–2010) holland zeneszerző lehengerlő zenekari műve a tiszta hangzás közvetlenségében zajlik. Akkordjai fenyő és tölgy szilárdságúak: elemei egyesével, komponensről komponensre vannak összeszerelve. Ahogy egyes részeit szemléljük, úgy érezzük az egész ránk nehezedik, súlyával pedig csak megerősíti  a hangok szilárdságát.

A zenemű meghallgatható soundcloud-on az alábbi linken: Margaret Hoenderdos - July ’90 (for orchestra)

Fotó: Linda Buckleyról Shane Scollard készített fotót

Fejléckép: Cassandra Miller, https://cassandramiller.wordpress.com/