A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a magyar operett évében, az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából láthatja a közönség Homonnay Zsolt rendezésében.

"Tíz évvel a nagyoperett keletkezése és bemutatója előtt Hegyaljai Kiss Géza újságíró 1932-ben egy újpesti régi temetőben felfigyelt egy sírkő feliratára, melyre Lebstück Mária huszárfőhadnagy életének és halálának adatai voltak rögzítve. A hősnő honvéd felkeltette az újságíró érdeklődését, ezért felkutatta és megszerezte az emlékiratait, valamint fényképét. Kutatásainak eredményét az Új időkben publikálta, írása szerint 'csodálatos erélyesség, határozottság, bátorság és kitartás emelte ezt a nőt mint katonát feljebbvalói előtt egyre magasabbra. Bár horvát szülőföldjén jómód és becsülés lett volna a sorsa, a magyar földön kívánt élni és meghalni'" - idézte fel a mű keletkezésének történetét  Kiss-B. Atilla főigazgató a közleményben.

Homonnay Zsolt, az előadás koncepciójáról szólva a '48-as forradalom és szabadságharc szakrális jellegét emelte ki. Mint rámutatott, rendezésének egyik fontos gondolata volt, hogy Lebstück Mária igaz történetét átélhetővé tegye a nézők számára. Azt az emberi hidat szerette volna megtalálni, amely összeköti az akkor élt alakok lelkét a maiakkal - fogalmazott a rendező.

"A mámort, az eufóriát, a diadal pillanatait nem történelmi visszatekintésből, nem muzeális érdeklődésből nézzük, hanem épphogy az emberi sorsokat, életek fordulópontjait, lelki változásokat, gondolkodásra mért hatásukat, illetve ezek kiteljesedését szeretnénk érzékelhetővé tenni. Ez a jelmezekben és díszletekben is megjelenik" - idézi a közlemény a rendezőt, aki hozzátette, hogy ezen gondolatok mentén alkotta meg Túri Erzsébet a díszletterveket, valamint Berzsenyi Krisztina a jelmezeket.  

A rendező elmondta, hogy a képi világot kettősség jellemzi, csakúgy, mint a '48-as forradalom és szabadságharc lobogóját, melynek egyik oldalát a magyar címer, másik oldalát pedig Szűz Mária képe díszítette. "Az operettben is kontrasztban áll az arisztokrata csillogás a véres harcmezővel, amely egyúttal a kitörést és a szabadságot is jelenti Máriának" - fejtette ki, hozzátéve, hogy a díszletben szereplő elemek utalnak Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára is.

Az előadás címszerepében hármas szereposztásban Kiss Diána, Lévai Enikő és Széles Flóra látható, míg Jancsó Bálintként György-Rózsa Sándor, Sándor Péter és Laki Péter lép színpadra. A Mária főhadnagyot a Budapesti Operettszínházban március 10-én, 11-én és 12-én láthatja a közönség.