bezár
 

színház

2023. 02. 26.
János Vitéz daljáték ősváltozatban
Petőfi 200
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
János Vitéz daljáték ősváltozatban Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Szabó Máté új rendezésében állítja színpadra Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának ősváltozatát a Magyar Állami Operaház. A produkciót az idei évadban két alkalommal, március 10-én és 12-én láthatja a közönség.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az Eiffel Műhelyházban tartott pénteki sajtótájékoztatón kiemelte: a Petőfi Sándor művéből készült daljáték igazi helye az Erkel Színházban van, azonban a Petőfi bicentenárium egy olyan különleges esemény, amelynek alkalmából a magyar kultúrának ez az ikonikus alkotása két estére a március 15-i nemzeti ünnep időszakában az Operaház színpadán kaphat helyet.

Szkéné színház

A főigazgató felidézte, hogy a Kacsóh Pongrác által partitúrába hangszerelt műalkotásnak készült Kenessey Jenő, majd később Dénes István általi átigazításokkal egy másik verziója is, azonban ezúttal két rövidebb részlet kivételével ismét a daljáték ősváltozatát hallhatják az érdeklődők.

A darab 2023 őszén az Erkel Színházban lesz újra látható - tette hozzá Ókovács Szilveszter.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a mostani két előadás különlegessége, hogy a János vitéz először szólal meg az Operában a 1904-es ősváltozatban, amelyet Rácz Márton karmester a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának részeként eredeti kéziratok alapján kutatott ki.

Az előadás főbb szerepeit Boncsér Gergely (János vitéz), Kálnay Zsófia (Iluska), Bretz Gábor (Bagó), Mertz Tibor (francia király), Szemere Zita (francia királykisasszony) és Wiedemann Bernadett (mostoha) alakítják, mellettük Fülep Máté (strázsamester), Gábor Géza (csősz) és Kiss Péter (Bartoló) szerepel az előadásban.

A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) Kesselyák Gergely első karmester vezényli, a Magyar Nemzeti Balett koreográfiáját Vári Bertalan készítette.

Petőfi Sándor 1845-ben megjelent elbeszélő költeményét 1903-ban Bakonyi Károly dolgozta át színpadi művé első zenés darabja, a Huszka Jenővel közös Bob herceg című operett egy évvel korábbi sikerén felbuzdulva. A szövegkönyvet, melynek verseit Heltai Jenő írta, Beöthy László, a frissen megalakult Király Színház igazgatója vásárolta meg, és előbb Sztojanovics Jenőt, majd Kacsóh Pongrácot bízta meg a zene megkomponálásával. Az 1904-es ősbemutatót Fedák Sárival a címszerepben a kritika és a közönség részéről is kitörő lelkesedés fogadta, és a fővárosban, valamint országszerte több újabb bemutató követte.

A Magyar Állami Operaház műsorán az 1931-es premier óta 735 alkalommal szerepelt a János vitéz, Márkus László operaházi színre vitelét követően 1949-től a Városi, majd Erkel Színházban Mikó András, Makai Péter, Kerényi Imre, Fehér András és ifjabb Palcsó Sándor rendezésében szerepelt szinte folyamatosan a dalszínház repertoárján, de az 1950-es években minden évben látható volt az Opera egykori nyári játszóhelyeként működő Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
színház

A Fővárosi Nagycirkusz szakmai délutánjáról
avagy A spacio-temporalitás liminalitásának reprezentációja David Greig Prudenciájának Kovács D. Dániel által teremtett színpadi víziójában...
Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Platon Karataev: Napkötöző
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
Kertész Edina: A fotográfuslány – könyvbemutató


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés