A lírai hang túloldalai című tanulmánykötet József Attila életművének fontos csomópontjait elsősorban nyelvi-poétikai szempontból vizsgálja, kitérve költészettörténeti és nyelvszemléleti kérdésekre is. A tanulmányok szerzői a József Attila-szövegek mint szövegek olvasására vállalkoznak, természetesen korántsem előzmények nélkül, mindez azonban olyan tartalmi és módszertani koncentrációban jut érvényre, ami korábban aligha valósulhatott meg ilyen mértékben. A gyűjtemény ugyanakkor nem pusztán az életmű bizonyos interpretációs kérdéseire összpontosít, de általános irodalomtudományi horizonton is alapkutatási és lehetőség szerint problémamegoldási innovációt kísérel meg egyes, igencsak aktuális kultúratudományos kihívásokkal szemközt. Mindegyik tanulmányt vagy József Attila művének átfogóbb kérdései, vagy ezzel együtt, de akár ezen túl szisztematikus kultúra-, nyelv- és szubjektumelméleti problémák foglalkoztatják (például a „biopoétika” kontextusában). A kötet ezzel új vagy más (túl)oldalait világítja meg a József Attila-lírának számos bevett értelmezési kódhoz képest, továbbra is nyugtalanítóan frissnek és provokatívnak mutatva e költészet megszólító erejét.

A kötet szerzői: Ágoston Enikő Anna, Bónus Tibor, Halász Hajnalka, Horváth Kornélia, Horváth Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, Mezei Gábor, Osztroluczky Sarolta, Pataky Adrienn, Simon Gábor, Smid Róbert, Szabó Csaba, Szabó Marcell, Tátrai Szilárd, Török Sándor Mátyás

A kötet szerkesztői a következőket írják: 

„A kötet tanulmányai nemcsak hatástörténeti, irodalom- és költészettörténeti távlatban vizsgálják József Attila életművét (a korai pályaszakasztól kezdve az avantgárd hatásokon át a kései versekig), hanem olyan interdiszciplináris értelmezési lehetőségeit is felvázolják, amelyek a recepció korábbi irányvonalaihoz képest új szempontokkal járulhatnak hozzá e versek értelmezéséhez. Ennek kapcsán elsősorban azokat a kérdésirányokat kell kiemelni, amelyek az elmúlt években a legmarkánsabb módon formálták át az irodalom- és kultúratudományok kontextusát. A természet, a környezet, az élő szervezet és egyáltalán az élet (mibenlétének, fennállásának, fennmaradásának) a kérdése, amely ma – nemcsak a romantikához, a klasszikus és a későmodernséghez, de már az ezredfordulóhoz képest is – lényegileg másképp, új és egyre sürgetőbb módon jelentkezik, nemcsak az ezekkel hagyományosan foglalkozó tudományágakat, például a biológiát és az ökológiát állította új kihívások elé, hanem azokat a humán tudományokat is, amelyek ezeket a kérdéseket már mindig is az emberhez, a nyelvhez vagy a kultúrához való viszonyukban vizsgálták.”

Tartalom

A lírai hang túloldalai József Attila költészetében / Előszó

A fiatal József Attila poétikái
• Horváth Kornélia  •  József Attila korai verseiről
• Lőrincz Csongor  •  Élet, közösség, szubjektum a ritualizált
nyelvben / József Attila avantgárd jellegű verseihez,
Szabó Lőrinc-kapcsolatokkal
• Osztroluczky Sarolta  •  József Attila titokzatos mosolya /
[A műterem…] és a Bánat
• Ágoston Enikő Anna  •  „virág volt ez a vers, almavirág” /
A Medáliák önreflexiói
• Török Sándor Mátyás  •  Referenciális olvasatok
József Attila Két vázlatában

Bennfoglaltság és szubjektum,
környezet és én
• Smid Róbert  •  A megszólalás immerzióélménye a természethez
tartozásban / Egy önfelszámoló szinekdochéról József Attilánál
• Mezei Gábor  •  A test kitettségének biopoétikai
következményei József Attila Ódájában
• Pataky Adrienn  •  Fluiditás József Attila lírájában /
Gyöngy, [Zöld napsütés hintált…]
• Horváth Péter – Tátrai Szilárd  •  A személy, az idő
és a mód jelölésének igei mintázatai József Attila verseiben
• Simon Gábor  •  Az „ezüstös fejszesuhanás”-tól a „tűzfalak
magányá”-ig / Táj, kiterjesztett megismerés
és elégikus léttapasztalat József Attila költészetében
• Lénárt Tamás  •  Hallgatás és filmszerűség /
Megjegyzések az Eszmélet XII. szakaszához
• Lőrincz Csongor  •  A biosz ellenjegyzése /
József Attila: (Jön a vihar…)

Megszólítás, tartozás,
testamentaritás
• Kulcsár-Szabó Zoltán  •  Megszólítás, önmegszólítás
• Halász Hajnalka  •  A bocsánat esélyei / A bűn és a tulajdon
maradékai József Attila három versében
(Kész a leltár; A bűn; Tudod, hogy nincs bocsánat)
• Szabó Csaba  •  József Attila: Emberiség / Kommentártöredékek
• Szabó Marcell  •  Kitalációk / A por, a kor és a vér idézése
• Bónus Tibor  •  Élő halál – gyász, hagyaték és (túl)élet
József Attilánál / Meghalt Juhász Gyula; Szól a telefon…

A kötetet Halász Hajnalka és Lőrincz Csongor szerkesztette, a borító Szabó Imola Julianna munkája. Előrendelhető a Prae Kiadó webshopjában. 

A könyvet a „fényem nő: magam termelem” – Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában című, szintén a Prae Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötettel együtt március 9-én este 18 órai kezdettel mutatják be az ELTE BTK Kari Tanácstermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A), ahol mindkét kiadvány megvásárolható lesz. Az eseményhez a Facebookon itt lehet csatlakozni.