A 2022-es év elején a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a műszaki és természettudományos ismereteket nyújtó magyarországi egyetemek közül elsőként indított művészeti rezidenciaprogramot. A PADME Alapítvány támogatásával, valamint a Pro Progressio Alapítvány közreműködésével megvalósult program keretében évente két művész vendégeskedik az egyetem valamelyik kutatási programjában, és saját eszközeivel reflektál az ott folyó aktuális kutatási folyamatokra. Az első Rezidenciaprogram nyertes művészei Boruzs Ádám és Kocsi Olga voltak.

A megnyitó előtt Kreativitás és praxis: Miben áll a művészeti és a tudományos munka alkotó jellege, és hogyan segíti vagy gátolja ezt az intézményrendszer? címmel kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők. A beszélgetés a kreativitás, a tudományos kutatáshoz és a művészeti alkotáshoz szükséges mentális munka sajátosságait, különbségeit,hasonlóságait járta körül, és azt, hogy azok a munkakörülmények hogyan határozzák meg a kutatói/művészi munkafolyamatokat. A beszélgetés résztvevői többek közt Kicsiny Balázs képzőművész, Héjj Andreas evolúciós pszichológus, Kocsi Olga képzőművész és Bárány Tibor irodalmár, filozófus voltak, a moderátori feladatokat pedig Gács Anna irodalomkritikus, kultúrakutató, a Művészeti Rezidenciaprogram ötletgazdája látta el.

A kiállítás megnyitóján beszédet mondott dr. Czigány Tibor, a BME rektora. Kiemelte, az Egyetem büszke rá, hogy – bár külföldön már sokfelé elterjedt a rezidensprogramok gyakorlata – itthon a BME tudott elsőként szervezni egy hasonló projektet. Köszönetét fejezte ki Gács Annának a program megálmodásáért, valamint az idei év témavezetőinek a sikeres megvalósításért. Az Egyetem tervei szerint a program a következő évben is megvalósul, ha minden jól megy, immár nemzetközi pályázóknak is megnyitva a lehetőséget.

Dr. Paál György, a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék tanszékvezetője beszédében felidézte, hogy már a program kiírásának pillanatában döntöttek a részvételről, mivel – ahogy fogalmazott – munkatársaival szeretnek az ismeretlenbe ugrani és új dolgokat kipróbálni. Mindemeltett a tanszék a folyadékok és gázok áramlásával foglalkozik, ami nemcsak tudományosan érdekes téma, hanem esztétikailag is szép. Így lett témájuk címe Áramlások szépsége: a flow élmény.

Boruzs Ádám munkájának különlegessége az, hogy egyszerre két meghirdetett témát is ötvözött az elképzeléseiben. A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék kutatóin kívül a „műszaki színtan” megismerésében a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatikai Tanszék munkatársai voltak a segítségére. A műalkotás fontos része az interaktivitás. A „káosz-ingát” meglendítő néző és a mű voltaképpen egymást érzékelik valós időben. A néző nem csak érzékeli a művet, hanem hatást is gyakorol rá azáltal, hogy az ingát mozgásba hozza, ily módon ő maga determinálja a káoszt, és a létrejövő digitális képeknek alkotójává válik.

„Kaotikus világunkban a stabilitást a tudás és az alkotás közötti szinergiától várhatjuk” –fogalmazott Demeter Nóra, Ybl-Miklós díjas építész. Köszöntőjében hangsúlyozta, milyen inspiráló a művészet és a tudomány ilyen szintű párbeszéde, melyben több tanszék közreműködésével képes megnyitni a látás komplex tereit. A program másik nyertes pályázója, Kocsi Olga multimédia-művész alkotásaiból készült kiállítás 2023 márciusára várható.

Fotók: A BME jóvoltából

Boruzs Ádám – Kaotikus érzékek
A kiállítás december 23-ig látogatható, további információ ezen a linken érhető el.  
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Q épület • 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.