Egy porond, amely akár cirkusz vagy showműsor helyszíne is lehetne, a jelmezek olykor Bosch világát idézik, és az előadás olyan kérdéseket vet fel, amelyekkel régóta képtelen megküzdeni az emberiség.

A darab ismertetője szerint a nagy tragédiák árnyékában született Szeget szeggel alaphelyzete inkább tragédiát sejtet, mintsem felhőtlen komédiát. Világa, a kicsapongó Bécs városa egyszerre idézi meg a Shakespeare korabeli Londont és a mai nagyvárosokat, és teszi nyilvánvalóvá számunkra, hogy sem az ember, sem a hatalom működése Jakab király trónra lépése óta túl sokat nem változott.
A darab műfaji megjelölése a szakembereket is megosztja. Volt már problémajáték, tragikomédia, szatirikus színmű, december 9-én a Vígszínházban pedig dühös vígjátékként debütál.

Rudolf Péter korábban elmondta: régóta foglalkoztatja a darab, amelynek van egy sötét színe és vígjátéki vonulata, és mindig is érdekelte a benne zajló politikai játszma. Mint mondta, a Bécsben játszódó történet nehéz morális kérdéseket vet fel. Az előadást játékosság és közösségi munka jellemzi.

A rendező kiemelte: a darab lehetőséget ad arra, hogy a hatalom természetrajzáról, túlkapásairól és összetettségéről beszéljenek. Miként torzítja a hatalmon lévőt, a frissen hatalomra kerülőt és azokat, akik kiszolgálják. „Arra törekszünk, hogy bemutassuk, semmi sem fekete-fehér. Meg kell vizsgálnunk az egyéni indítékokat és a körülményeket is" - tette hozzá. 

Azt is meg szeretnék mutatni, hogy még a legsötétebb pillanatokban is ott lehet a játékosság és fordítva. Ezért a cirkusz világát idéző díszletbe helyezték a történetet. Az összes színész szinte végig jelen lesz a színpadon, így valódi csoportszínházi élményt ad az előadás.

Nádasdy Ádám fordítása alapján a Szeget szeggel vígszínházi változatát Hársing Hilda és Rudolf Péter készítette. Az előadás főbb szerepeiben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.

A Szeget szeggel a pénteki bemutató után december 11-én és 16-án, januárban 11-én, 20-án, 21-én és 31-én is látható a Vígszínházban.

A kép forrása: tate.org.uk (Claudio és Izabella, William Homan Hunt, 1850)