Vieweg, a jénai Friedrich Schiller Egyetem oktatója elmondta: a jegyzetek felületes átolvasása alapján új megvilágításba kerülhet, hogyan alakultak ki Hegel elképzelései az esztétikáról és a művészetfilozófiáról, valamint hogyan formálta gondolkodásmódját William Shakespeare angol drámaíró műveinek elemzése.

A jegyzeteket Friedrich Wilhelm Carovének tulajdonítják, aki Hegel egyik első tanítványa volt a Heidelbergi Egyetemen. A filozófus 1816 és 1818 között oktatott a neves intézményben.

Hegel munkássága és gondolkodása hihetetlen bonyolultságáról ismert. Bertrand Russell brit filozófus szerint a nagy gondolkodók közül ő az, akit a legnehezebb megérteni. Vieweg bízik benne, hogy a jelenlegi anyag segítheti Hegel értelmezését. 

Kutatótársa, Christian Illies, a Bambergi Egyetem filozófiaprofesszora rámutatott: Hegel munkásságának jelentős része csak előadásaiból ismert. A 19. és a 20. században számos jegyzetet találtak és publikáltak, de az idő előrehaladtával egyre valószínűtlenebbé vált, hogy új anyag kerül napvilágra.

A jelenlegi dokumentumcsomag példátlan nagyságú. Vieweg azt követően talált rá, hogy Hegelről írt életrajzának egyik olvasója felhívta a figyelmét Friedrich Windischmann gyűjteményére. Windischmann katolikus teológiaprofesszor volt Münchenben, akinek apja, Karl Joseph Hieronymous Windischmann filozófus és Hegel barátja volt. Hegel és Karl Windischmann levelezéséből kiderült, hogy a jegyzeteket Carové ajándékozta Windischmann-nak.

Bár az anyag feldolgozása épphogy elkezdődött, már van egy jelentős eredmény: a dobozokban megtalálható Hegel egyik legelső előadása az esztétikáról. Jelenleg Hegel esztétikai meglátásait jóval későbbi, Berlinben született előadásainak köszönhetően ismerjük. Ezeket halála után egyik tanítványa, Heinrich Gustav Hotho hozta nyilvánosságra Hegel, valamint saját jegyzetei alapján. Azonban a kutatókban felmerült a kérdés, hogy az anyagot mennyire alakította Hotho szemléletmódja. Hegel korai előadásainak előkerülése talán fényt derít erre a kérdésre – mondja Vieweg.