A szlovák sajtó szerint a védelmi minisztérium már idén tavasszal döntött arról, hogy kaszárnyák öt érintett épületét, valamint a hozzájuk tartozó területeket ingyenesen a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának a rendelkezésére bocsátja. Az épületeket az új múzeum céljaira mintegy 2,6-3,3 millió eurós költségvetéssel fogják rendbetenni és felújítani.
A szeredi zsidó internáló tábort 1941-ben hozta létre a náci Németország vazallusának számító korabeli szlovák fasiszta bábállam. 1941 és 1942-ben itt gyűjtötték össze a nyugat-szlovákiai zsidókat, s mintegy 10 ezer közülük haláltáborokban végezte.

Az első hónapokban a szeredi tábor munkatáborként szolgált, s területén különféle műhelyek voltak. Bár a tábor befogadóképessége hivatalosan 1200 fő volt, a fennmaradt tanúvallomások szerint gyakran 4-5 ezer ember is szorongott a falak között. A táborlakókat folyamatosan a csehországi Terezínbe, illetve a lengyelországi Auschwitzba (Oswiecim) deportálták. A rabok haláltáborokba való szállítása 1944-ben a szlovák nemzeti felkelés idején szűnt meg.

A közelmúltban előkerült új dokumentumok szerint 1944 nyarától Szered szovjet hadsereg általi felszabadításáig (1945. március 30.) még több mint 2700 zsidót tartottak fogva és dolgoztattak a táborban. A táborparancsnok, Alois Brunner a történészek szerint Adolf Eichmann jobbkezének számított, s még a Vörös Hadsereg érkezése előtt Nyugatra menekült. Előtte azonban számos, a szeredi táborral kapcsolatos értékes dokumentumot megsemmisített.

Az új holokausztmúzeum a tervek szerint részletesen bemutatná a tábor történetét.