L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a jelenlegi nehéz időszak átvészelése érdekében nehéz döntéseket hoztak meg az elmúlt hetekben. Kiemelte, mindezek ellenére újabb és újabb ötletekkel csalogatják a múzeumba a közönséget és a szakmai közeg számára is ötleteket adnak. Elmondta, hogy egyes vidéki tagintézményeik átmenetileg nem lesznek látogathatók, de ezt az időt sem töltik tétlenül, az intézmények újragondolása, az új kiállítások megtervezése, szakmai munka zajlik. A Nemzeti Múzeum főépületét azonban a legnehezebb időkben is nyitva kell tartani, és munkájukat semmi más nem legitimálja, mint a közönség figyelme és szeretete, amely napról napra nő - tette hozzá.

Mint mondta, ahhoz, hogy a közönség figyelmét fenntartsák, innovatív megoldásokra is szükség van. Az egyik első ilyen a látványrestaurátor műhely megnyitása, amelynek technikai felszereltsége a legmodernebb, világszínvonalú háttérrel tudják a világ egyik legértékesebb műtárgyát restaurálni.

Kiemelte, hogy amikor több mint egy éve főigazgatónak kinevezték, azzal szembesült, hogy már fél éve nem láthatja a nagyközönség a Seuso-kincs névadó darabját, amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a lelet a Kárpát-medencéből származik. A két hete elkészült, eddig próbaüzemben működő műhelyben a közönség láthatja a tálat, amit a látogatók nagy érdeklődéssel fogadtak. A műhely jelentősége abban áll, hogy a közönség megismerheti műtárgyat és azt a folyamatot is, amelynek révén a műtárgy kiállítható állapotba kerül.

L. Simon beszélt arról, hogy a látványrestaurátor műhely létrehozása inspirációt, ösztönzést jelenthet a fiataloknak, hogy ők is ezt a szakot, pályát válasszák. Szükség van képzett szakemberekre, ez a műhely arra is jó, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a gyönyörű szakmára. Hozzátette, hogy a következő látványrestaurátor műhelyt az esztergomi várban a jövő év elején valósítják meg.

A főigazgató szólt arról is, hogy évtizedek óta nem működő sorozataikat indították újra, kétnyelvű és csak idegennyelvű kiadványokat is megjelentetnek. Az új kiadványok kiemelkedő sikerrel szerepeltek a könyvfesztiválon - mondta, hozzátéve, hogy a továbbiakban is számos új kiadvány megjelentetését tervezik.

Mráv Zsolt régész, szakmuzeológus a Seuso-kincs történeti jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy a restaurálás alatt álló Seuso-tál az egész leletegyüttes kulcsdarabja, amelynek fontos történeti jelentősége van, és az is ennek köszönhető, hogy a Nemzeti Múzeumban látható a műtárgyegyüttes. Szólt arról, hogy a tál mit jelenthetett a tulajdonosa számára, és milyen üzenetek közvetítésében volt segítségére a lakomák alatt. Beszélt a tál szerepéről a Seuso-kincs magyarországi származásának felismerésében és az ennek igazolására irányuló kutatásokban.

Németh Norbert fém-, ötvösrestaurátor-művész elmondta, hogy a tál restaurálása több éve zajló folyamat, nagy mérete miatt egy időben több restaurátor dolgozik a feladaton, különböző új technikákat, egyedileg készített célszerszámokat, innovatív eljárásokat alkalmaznak, új anyagokat vetnek be.

Szólt arról, hogy a tál sérülékeny anyaga és érzékeny díszítményei miatt a nagyfokú precizitást igénylő beavatkozásokat speciális mikroszkópok alatt végzik. Az aprólékos folyamatok bemutatását egy kivetítőn kísérhetik figyelemmel a látogatók. "Fantasztikus élmény, nagy szakmai elismerés, hogy itt dolgozhatunk ezen a műtárgyon" - mondta, hozzátéve, hogy a látványrestaurátor műhely elkészültével ebbe az élménybe, munkafolyamatba a látogatókat is be tudják vonni, testközelből élhetik át azt, hogy egy ilyen ezüsttálat milyen lehet restaurálni.

A múzeum új kiadványait Mészáros Balázs szerkesztőségi csoportvezető mutatta be. Kiemelte a Műtárgyvédelem című sorozat új kötetét, mint mondta, az 1974-ben indított sorozat többéves kényszerszünet után idén jelent meg újra. Többek között szólt a The Renaisssance Studiolo in Europe című angol-francia-olasz nyelvű tanulmánykötetről, továbbá az Archaeologia Hungarica, valamint a Folia Historica sorozat új darabjairól.

Kép forrása: mnm.hu