A nemrég befejezett ásatáson egy bronzkori, úgynevezett széltorlasztásos kohó maradványai, gazdag kerámiaanyag, egy középkori vízimalom maradványai, valamint a malomtó felöltésére használt sittből az ábrahámi cisztercita apátság kövei és egy török kori település maradványai kerültek elő - mondta el az MTI-nek Szabó Géza, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum ásatásvezető régésze.

A malom körül megfigyelt település különösen értékes a kutatás számára, mert Magyarországon először sikerült ebből a korból olyan leletanyagot elkülöníteni, amelynek párhuzamai a Balkánon találhatók meg - tette hozzá.

A településre utal egyebek közt több cserépbogrács-töredék, mázas kerámia, hálósúlyok és a kerámiákon látható, jellegzetes bepecsételt díszítés. A peremüknél T-keresztmetszetű, oldalukon körbefutó vonalakkal, hullámvonalakkal díszített cserépbográcsok az Árpád-korban a Kárpát-medencében széles körben elterjedtek, de a formai hasonlóság ellenére a mostani leletek készítési módja, technológiája mutatja, hogy lényegesen későbbi korból származnak.

Az eddigi feltárásokból csak a temetkezési helyei ismertek a török időkben a Balkánról idesodródott népcsoportoknak - jegyezte meg.
Mivel a korabeli források többnyire csak rácnak nevezik a különböző délszláv népcsoportokat Magyarországon, egyelőre nehéz pontosabban meghatározni a település egykori lakóinak etnikumát.

Szabó Géza beszámolt arról, hogy a feltárást követően a boszniai Mostarban találkozott hasonló, bográcsalakú edényekkel és díszítéssel. Azt a további kutatásoknak kell kiderítenie, hogy a hasonlóság közvetlen kapcsolatra, vagy egy sajátos kerámiakultúra különböző elágazásaira vezethető vissza.

Feltehetően hasonló leletek másutt is előkerültek, de azokat rosszul értékelték vagy datálták - vélte a régész.

Mint mondta, a korabeli alföldi, dunántúli településeken számos török vagy magyar középkori tárgyi emléket tártak fel, a dombóvári anyagot viszont nem lehet egyikhez sem sorolni. Hiányoznak belőle ugyanis a jellegzetes magyar és török kerámiák. Korábbi pedig azért nem lehet, mert a leletek a - valószínűleg az 1543-as török hadjáratban - lerombolt apátság romjaival együtt kerültek elő - mondta Szabó Géza.

A leletanyag egy részét a Dombóvári Helytörténeti Múzeum szeptember végéig látható kiállítása tárja a közönség elé.