Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a hétfői megnyitón kiemelte: a Meg nem épült Budapest című tárlat hidat képez a főváros múltja és egy alternatív jövő között, a nagyközönség ugyanis most először láthatja azokat az elfeledett terveket, amelyek között vannak századfordulós közlekedési utópiák és mai napig lezáratlan elképzelések is.

A múzeumigazgató rámutatott, Budapest jövőre lesz 150 éves, így a tárlat az évforduló nyitányaként bemutatja azokat a közlekedéspolitikai, közlekedésfejlesztési víziókat, amelyek mindig foglalkoztatták a budapesti közvéleményt, azonban az elmúlt másfél évszázad történelmi viharai között nem valósultak meg. Mint Vitézy Dávid megjegyezte, vannak olyan százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát, egyebek mellett a Gellért-hegyi sikló ötlete és más kötöttpályás fejlesztések, de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is - például az erzsébetvárosi sugárút és a Blaha Lujza téri autós aluljáró -, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra, mert óriási autóforgalmat generáltak volna vagy túlságosan belenyúltak volna a történelmi városszövetbe.

A szeptember 30-ig látható kiállításon megjelennek a millennium korától fogva Budapest metróépítési tervei, valamint vasúti alagutak tervei is. Látható az is, hogy a különböző korszakokban milyen koncepciók voltak a főváros kötöttpályás hálózatának fejlesztésére. A múzeumigazgató felidézte, hogy az egykori Északi Járműjavító helyén a tervek szerint néhány éven belül nyílhat meg a Közlekedési Múzeum új épülete, amelynek kiviteli tervei teljes körűen 2023 tavaszára készülhetnek el.

Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei