film
2009. 08. 06.
Hollywood Rita Vitrolja pánikba ejti a stúdiómogulokat
Van egy ember Hollywodban, akitől a legdörzsöltebb stúdiófőnökök haja szála is égnek áll: a jól informált Nikki Finke vitriolba mártott tolla - azaz a modern követelményeknek megfelelően blogja - hegyére kerülni ugyanis felér egy rémálommal. Az újságírónő három éve indított Deadline Hollywood Daily című internetes naplójából hamarabb értesül róla az érintett, hogy lapátra tették, minthogy egyáltalán felmerült volna a lehetőség.
"Inkább sose legyen dolgom vele", "az idegösszeomlás szélére sodor", "nincs az az isten, hogy bármit mondanék Nikkiről, akármi legyen is az" - ilyen és hasonló válaszokat gyűjtött be az álomgyár potentátjaitól az International Herald Tribune (IHT) Finke kisasszony után nyomozó riportere, akinek írása a közelmúltban jelent meg a lap hasábjain.
"Nikki Finke hamarabb tudta, mint én" - ismerte el John Lesseter, aki a közelmúltban vált meg a Paramountban betöltött elnöki pozíciójától. Az újságírónő blogján piros x-szel húzta át Lasseter fejét, még az előtt, hogy útilaput kötöttek volna a talpára.
Félnek tőle, de mind olvassák, információi mindig az érintettek elevenébe találnak, s kíméletlen, akárcsak a Harry Potter-regények száguldó pletykaszállítója, Rita Vitrol.
"Nem gyötrök és nem félemlítek meg embereket" - tagadta kedvesen a vádat telefonos interjújában a blogger. - Nem vagyok gonosz. Csak a gonoszságokról írok".
Célkeresztjében főleg a szórakoztatóipar vezetői állnak, a hírességek kívül esnek érdeklődési körén. Azért ő sem csalhatatlan, és ahogy kritikusai mondják, nem okoz neki főfájást, hogy kihasználja újmédiás lehetőségeit, például arra, hogy szépen átírja valamelyik korábbi naplóbejegyzésének tévedését a későbbi tényeknek megfelelően. De erre is kész a válasszal: az internetes bejegyzéseket élő hírekként fogja fel, amelyek a tudomására jutott legfrissebb információkat tükrözik.
Viszonylag szűk az olvasótábora, ám abba mindenki beletartozik, aki számít Hollywoodban. "Szeretem azt hinni, hogy azért olvasnak, mert felvilágosítom őket az igazságról, amelyet nem sejtettek. Ha csak össze-vissza vagdalkoznék, mindent lerombolva magam körül, nem hiszem, hogy figyelnének arra, amit írok" - mondta.
Nimbuszát feltehetően az is növeli, hogy voltaképp senki sem ismeri. Csak egy három éve készült fotó kering róla a médiában. Az 55 esztendős Finke munkahelye a kaliforniai Westwoodban lévő otthonában van, a számítógépe előtt. Internetes oldala időnként sötétbe borul, amikor a halálos kimerültségig hajtotta magát. Nem látni őt a premiervetítéseken, a szórakoztatóipar nagy eseményein: nem engedheti meg magának - mondja -, mert "kényelmetlen helyzetbe" hozná vele informátorait. S másik oldala is van a dolognak: ha éppen a kiszivárogtatókkal történik valami, amit persze nem hagyhat szó nélkül, nem kérhetik számon rajta a "baráti bánásmódot".
Nem mintha nem lennének kegyeltjei: a Sony Pictures szemmel láthatólag mindig megússza, a Universal stúdió főnöke, Ron Meyer érdekes módon rendre igazi hősként szerepel blogjaiban, és a Paramount feje, Brad Grey is kimarad a csetepatékból. Ezzel szemben Jeff Zucker, az NBC főnöke nem állhat meg a lábán, az NBC Entertainment társelnöke, Ben Silverman is rendszeresen megkapja a magáét.
Finke tapasztalt, világlátott újságíró: tudósította az AP hírügynökséget Moszkvából és a Newsweeket a washingtoni politikáról.
"Igazából semmi különbséget sem látok a Hollywood viselt dolgairól való tudósítás és a Kremlről vagy a szövetségi kormányról írt beszámolók között" - érvelt.
Az újságírónő 2006 márciusában fogott bele a blogolásba. Részint a kényszerűség vette rá: éppen munka és pénz híján volt. Az LA Weekly helyt adott netes naplójának, ő pedig nekilátott kapcsolatai felfrissítésének. Jó bázis volt az a színészügynökségekről szóló kiadatlan könyve, amely a fiókjában hevert.
Munkája értékét jelzi, hogy blogját a közelmúltban megvásárolta a Mail.com, és kiszivárgott az is, hogy a szerződés a következő nyolc évben több mint ötmillió dollárt hozhat a konyhára, az újságírónő bevétele pedig akár a tízmillió dollárt is elérheti - értesült róla az IHT riportere.
"Az egyik leggyorsabb észjárású ember, akivel valaha találkoztam, és egyben az egyik legmulatságosabb is" - méltatta Nikkit Jay Penske, a Mail.com Media internetes cég irányítója.
"Nikki Finke hamarabb tudta, mint én" - ismerte el John Lesseter, aki a közelmúltban vált meg a Paramountban betöltött elnöki pozíciójától. Az újságírónő blogján piros x-szel húzta át Lasseter fejét, még az előtt, hogy útilaput kötöttek volna a talpára.
Félnek tőle, de mind olvassák, információi mindig az érintettek elevenébe találnak, s kíméletlen, akárcsak a Harry Potter-regények száguldó pletykaszállítója, Rita Vitrol.
"Nem gyötrök és nem félemlítek meg embereket" - tagadta kedvesen a vádat telefonos interjújában a blogger. - Nem vagyok gonosz. Csak a gonoszságokról írok".
Célkeresztjében főleg a szórakoztatóipar vezetői állnak, a hírességek kívül esnek érdeklődési körén. Azért ő sem csalhatatlan, és ahogy kritikusai mondják, nem okoz neki főfájást, hogy kihasználja újmédiás lehetőségeit, például arra, hogy szépen átírja valamelyik korábbi naplóbejegyzésének tévedését a későbbi tényeknek megfelelően. De erre is kész a válasszal: az internetes bejegyzéseket élő hírekként fogja fel, amelyek a tudomására jutott legfrissebb információkat tükrözik.
Viszonylag szűk az olvasótábora, ám abba mindenki beletartozik, aki számít Hollywoodban. "Szeretem azt hinni, hogy azért olvasnak, mert felvilágosítom őket az igazságról, amelyet nem sejtettek. Ha csak össze-vissza vagdalkoznék, mindent lerombolva magam körül, nem hiszem, hogy figyelnének arra, amit írok" - mondta.
Senki sem ismeri
Nimbuszát feltehetően az is növeli, hogy voltaképp senki sem ismeri. Csak egy három éve készült fotó kering róla a médiában. Az 55 esztendős Finke munkahelye a kaliforniai Westwoodban lévő otthonában van, a számítógépe előtt. Internetes oldala időnként sötétbe borul, amikor a halálos kimerültségig hajtotta magát. Nem látni őt a premiervetítéseken, a szórakoztatóipar nagy eseményein: nem engedheti meg magának - mondja -, mert "kényelmetlen helyzetbe" hozná vele informátorait. S másik oldala is van a dolognak: ha éppen a kiszivárogtatókkal történik valami, amit persze nem hagyhat szó nélkül, nem kérhetik számon rajta a "baráti bánásmódot".
Nem mintha nem lennének kegyeltjei: a Sony Pictures szemmel láthatólag mindig megússza, a Universal stúdió főnöke, Ron Meyer érdekes módon rendre igazi hősként szerepel blogjaiban, és a Paramount feje, Brad Grey is kimarad a csetepatékból. Ezzel szemben Jeff Zucker, az NBC főnöke nem állhat meg a lábán, az NBC Entertainment társelnöke, Ben Silverman is rendszeresen megkapja a magáét.
Finke tapasztalt, világlátott újságíró: tudósította az AP hírügynökséget Moszkvából és a Newsweeket a washingtoni politikáról.
"Igazából semmi különbséget sem látok a Hollywood viselt dolgairól való tudósítás és a Kremlről vagy a szövetségi kormányról írt beszámolók között" - érvelt.
Az újságírónő 2006 márciusában fogott bele a blogolásba. Részint a kényszerűség vette rá: éppen munka és pénz híján volt. Az LA Weekly helyt adott netes naplójának, ő pedig nekilátott kapcsolatai felfrissítésének. Jó bázis volt az a színészügynökségekről szóló kiadatlan könyve, amely a fiókjában hevert.
Munkája értékét jelzi, hogy blogját a közelmúltban megvásárolta a Mail.com, és kiszivárgott az is, hogy a szerződés a következő nyolc évben több mint ötmillió dollárt hozhat a konyhára, az újságírónő bevétele pedig akár a tízmillió dollárt is elérheti - értesült róla az IHT riportere.
"Az egyik leggyorsabb észjárású ember, akivel valaha találkoztam, és egyben az egyik legmulatságosabb is" - méltatta Nikkit Jay Penske, a Mail.com Media internetes cég irányítója.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
gyerek
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
irodalom
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
