Mintegy húszéves előkészítés és négy és fél éves kivitelezési munka eredményeként nyílhat meg májusban az erdélyi tájegység első része - mondta el Cseri Miklós főigazgató, aki szerint a szakmai és a laikus közvélemény évtizedek óta várt óhaja teljesült a programmal. Cseri Miklós kiemelte, hogy a tájegység nemcsak a szórakoztatást, az oktatást és az élményszerzést szolgálja, hanem nagyon fontos értékmentés is történt, mert a modernizációval nagyon gyors módon tűnnek el az épületek. A Skanzen számára nagy lehetőség és feladat, hogy "segítsük ennek a történelmi kataklizmának a feldolgozását…” - fogalmazott a főigazgató

A projekten 27 néprajzos és történész dolgozott, jelenleg a program első fele készült el, a második rész - amely még mintegy száz épületet jelent - a tervek szerint 2025 környékére valósulhat meg. A kiállítást május 19-én Novák Katalin köztársasági elnök nyitja meg.

Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az odafigyelés és a szeretet fontosságát emelte ki. A Skanzen nem csupán turisztikai látványosság - hangsúlyozta -, hanem közvetítője a múltnak, értékőrzője a jelennek és tanítója a jövő generációinak. Az év végén az intézmény pedagógiai programkínálata is bekerült a Lázár Ervin Programba, amelynek célja, hogy lakóhelytől és szociális helyzettől függetlenül minden általános iskolás diák részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítsa a színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, őshonos állatok bemutatóhelyeinek és múzeumok látogatásának élményét.

Az Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett, az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel - olvasható a projekt háttéranyagában.

Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.