Püski Sándor múlt csütörtökön tért vissza otthonába a kórházból, ahol tüdőgyulladásából még meggyógyították, de három nappal később, vasárnap délelőtt meghalt. A család a temetéséről később intézkedik.

Püski Sándor 1911-ben született, tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán végezte 1935-ben. Rá négy évre megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főleg a népi írók műveit jelentette meg. 1942-ben és 1943-ban a szárszói konferenciák egyik szervezője volt.

Koholt vádak alapján 1962-ben bebörtönözték, ahonnan 1963-ban szabadult. 1966-ban Erdei Ferenc író, politikus segítségével útlevelet kaptak feleségével, és meglátogatták gyermekeiket Amerikában, majd 1970-ben kivándoroltak New Yorkba.

Itt alapította meg 1975-ben a Püski Kiadót, emellett kiállításokat, filmvetítéseket, előadásokat szervezett, és számtalan magyar művészt, írót, tudóst látott vendégül. A Püski Kiadó 1988-ban Budapesten, a Krisztina körúton alapította meg kiadóját és könyvkereskedését.

Püski Sándor részt vett a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában, amelynek 1991 és 1996 között tagja volt. 1995-től a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja volt.

1990-ben Bethlen Gábor-, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-, 1996-ban Magyar Örökség és Bocskai István-díjat, valamint Pro Urbe Budapest kitüntetést kapott. 2001-ben az I. kerület díszpolgára lett, 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét nyerte el, 2003-ban az Év Könyve díjjal, 2004-ben Magyar Művészetért elismeréssel jutalmazták.

2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott, kilencvenedik születésnapján, 2001 februárjában pedig Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki.

2002-ben Püski Sándor maga is írásra adta a fejét, Könyves sors, magyar sors című munkájában életéről, munkásságáról, és az ezzel szorosan összefüggő népi mozgalom születéséről és kifejlődéséről adott képet.