„A színész művészetének nyersanyagát környezetétől szívja el. Vámpír. A szíved vérével táplálkozik.”
„Könnyeid és elcsukló hangod, arcod rángása, kinyújtott kezed, ami simogatni szeretne, ordítozó veszekedéseid, az intim mozdulataid – nyersanyag, anyag (…), ott ragyog játékában a színpadon.”
„Mi az a helyzet, ami neki megfelel? Mit szeretne? Hol érzi jól magát? Neki mi kell?”
„Déryné írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, egy nagy park közepén.”
„Szabad-e mindezt ennyire kihegyezni a színészre? Csak a színészről van-e szó…?” Tényleg csak a színészről? – teszi fel a kérdést Popper Péter A pokol színei című művéből idézve a Szkéné.

Az ember kiszolgáltatott. Kiszolgáltatott a hatalomnak, a főnökének, a politikai önkénynek, a többi ember cselekedeteinek. De kiszolgáltatott saját magának is: félelmeinek, mániáinak, vágyainak. A színész, ember. Meglehetősen érzékeny ember. Az idegrendszere a munkaeszköze, az érzékenységével dolgozik. Az előadás, az emberi kiszolgáltatottságot a színész-léten keresztül vizsgálja. A kiszolgáltatottság társadalmi vetületeit és személyes dimenzióit egyaránt megpróbálja körbejárni, felmutatni. A darab etűdökből áll, különálló jelenetekből épül fel egy tabló a mai magyar színházi világról. Annak is a problematikusabb, sötétebb oldaláról. A szakma fontos problémáit, jelenségeit tematizálja. Az átpolitizáltság, súlyos polarizálódás, évtizedes sérelmek, hatalommal való visszaélés, abúzus, a sajtó és a nyilvánosság kétes hatalma, Az SzFE-ügy, cenzúra-öncenzúra kérdései köszönnek vissza az egyébként szórakoztató vagy épp abszurd jelenetekben.

Világos, hogy ezek a problémák nem a színházi világ sajátjai. A magyar társadalom minden területén jelenlévő helyzeteket látunk. De mivel a színház a nyilvánosság művészete, a problémái is közösek és könnyebben válnak a közélet részévé. Így felelőssége is a színháznak, hogy társadalmi változásokat indítson el, de legalábbis reagáljon rájuk, szembesítsen, önvizsgálatot tartson. És ha mindezt humorral, kellő rálátással és távolságtartással teszi, úgy talán még fájóbb a szembenézés. Mindezt a sok zűrt a színész szemén keresztül látjuk. Aki ebben a klímában igyekszik élni és túlélni. Aki a helyzetek okozója és elszenvedője egyben. Aki csak élni akar nagyszerű hivatásának. „Az ember játszik, mert játszani kell…” Tárnoki Márk, az előadás rendezője, aki most először dolgozik a társulattal.

A Nézőművészeti Kft. jól összeszokott színészcsapata (Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Katona László, Kovács Krisztián) ezúttal Ujvári Borssal egészül ki Tárnoki Márk rendezésében. Az előadásban dramaturgként ezúttal is Gyulay Eszter működik közre, a látványvilágot pedig Kuti Letícia jegyzi. A Hol a színészünk? a bemutató után legközelebb április 11-én látható, a Nézőművészeti Kft. A fajok eredete, az Eleven éjszaka, illetve A lány, aki hozott lélekből dolgozott továbbra is megtalálható a színház repertoárján.

a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház közös előadása

Hol a színészünk?
etűdök színházi világunk állapotjáról
Bemutató: 2022. április 4., 19h, Szkéné Színház
További előadás: 2022. április 11., 19h, Szkéné Színház

Játsszák:
Katona László
Kovács Krisztián
Mucsi Zoltán
Scherer Péter
Ujvári Bors eh.

Hang: Molnár Péter
Fény: Mervel Miklós
Zene: Ujvári Bors
Elhatárolódik: Gyulay Eszter
Díszlet- és jelmeztervező: Kuti Letícia
A rendező munkatársa: Szőnyi Franciska
Rendező: Tárnoki Márk

16 éven felülieknek!