Rebecca Buxton és Lisa Whiting The Philosopher Queens címmel jelentettek meg egy kötetet, amelyben a filozófiatörténetekből kimaradt női gondolkodókat vették számba. Erre a kötetre, mondhatni, több ezer évet kellett várni – hiszen már az ókorban is élt olyan filozófusnő (pl. Alexandriai Hüpatia), akinek alighanem a kánonban lett volna a helye, de csak most, 2020-ban kerülhetett oda. Jellemző módon még a 20. században írt filozófiatörténetekbe is úgy kerültek be passzusok a filozófiai feminizmusról, hogy a képviselőiket nem nevezték meg, pláne nem jelentős gondolkodóként. Ezt igyekeztek orvosolni az említett szerzők, amikor húsz nőt középpontba állítottak sajátos filozófiatörténeti narratívájukban. Az ő listájukat nem feltétlenül kell relevánsnak tartanunk, de a női filozófusokkal való számvetés igényét annál inkább.

Nagyobb számban majd csak a 20. században jelentek meg a női gondolkodók, ami nyilvánvalóan az emancipáció és a feminizmus következménye. Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a gondolkodók női identitásuk révén vajon másféle filozófiát kezdtek-e írni, mint férfi társaik. Kérdés, hogy miként a művészetben a nőművészek alkotásai révén új nyelvről, az identitás új formáiról, sőt, egy új történelem megteremtéséről beszélhetünk, úgy a filozófiába is betört-e az a másféle paradigma, amit „női filozófiaként” azonosíthatnánk. Tudjuk, számos gondolkodó viszonyult kritikailag a patriarchális bölcseleti hagyományhoz, mindenekelőtt Simone de Beauvoir-t, Luce Irigaray-t, Martha Nussbaumot, Julia Kristevát, Judith Butlert említhetjük – de a feminista filozófia és a gender studies művelői között éppígy felsorolhatnánk férfiakat is. Aztán vannak olyan, jelentős filozófiai teóriákat létrehozó gondolkodók, akik a feminista megközelítéssel nem tudtak mit kezdeni – mint Hannah Arendt vagy éppen Heller Ágnes. Mások olyan elméleteket alkottak, amelyeknek tétje nem a patriarchális tradícióval való szembehelyezkedés volt, ugyanakkor a feminista attitűd jelentette a kiindulópontot radikális felismeréseikhez – ilyen például Donna Haraway vagy Rosi Braidotti.

Plenáris előadások

PETŐ ANDREA: A női értelmiségi munka joga és kötelessége

JOÓ MÁRIA: Nők, nemek, feministák a filozófiában

További előadók

NÉMETH GYÖRGY AMADÉ, MOGYORÓDI EMESE, KOVÁCS ESZTER, OSVÁTH ZOLTÁN, ANTAL ÉVA, BÉKÉS VERA, BOROS GÁBOR, CSÁSZÁR ANDREA MÁRIA, KOVÁCS GÁBOR, TIMÁR ANDREA, JANCSÓ ANDRÁS, LENGYEL NÓRA, BUZÁSI GÁBOR, KAPELNER ZSOLT, VALASTYÁN TAMÁS, JANI ANNA, PODLOVICS ÉVA LÍVIA, HORVÁTH ORSOLYA, BORDÁCS ANDREA, BOROS LILI, TIMÁR KATALIN, KALMÁR GYÖRGY, KÉRCHY VERA, MOKLOVSKY RÉKA, RÉZ ANNA, KISS KATA DÓRA, LOVÁSZ ÁDÁM, RÁKAI ORSOLYA, HORVÁTH ESZTER, SZÉPLAKY GERDA

A konferencia ideje: 2022. március 24-25.

Helye: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 5.3.3-as terem (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.)

A részletes programot itt találhatják.