A megfogalmazottak szerint a kulturális szféra segítségére a háború lezárása után is szükség lesz, ám a jelenlegi és a későbbi fázisban a leghatékonyabb eszközök eltérőek.     

Tizenhárom intézmény megállapodott  abban, hogy erősíteni kell az együttműködést a már gyakorlott karitatív szervezetekkel, amelyek az elmúlt napokban feltérképezték a valós igényeket és jelenleg is a leghatékonyabban koordinálják a felajánlásokat.

A könyvtárak, múzeumok, színházak nyilvános internetes felületeiken és nyomtatott anyagaikkal az információáramlás helyi központjaiként léphetnek fel. Szükség lehet a színházak, múzeumok, könyvtárak szállítási kapacitására is, akár a továbbutazni szándékozó menekültek szállításában, akár az adományok elosztása során. 

Felhívják a figyelmet arra, hogy a határmenti területekről egyre inkább a helyi koordinált segítségnyújtás felé tolódik a hangsúly, ahogy a menekültek egyre távolabbi településekre érkeznek majd a határ felől, ezért fontos az együttműködés a helyi önkormányzatokkal is, amelyek az adott helyszínen felmerülő igényekkel, problémákkal leginkább tisztában vannak. 

Középtávon fontos feladata Magyarországon tartózkodó menekültek mentális segítése, legalább az átmeneti biztonságérzetet megteremtése számukra. Ezen a téren az előadó-művészet, a zenekarok, kórusok és táncegyüttesek, az alkotó közösségek tehetnek a legtöbbet, például a gyermekek számára tartott ingyenes bábelőadásokkal, állatkerti, játszóházi látogatások felajánlásával, és gyermekfoglalkoztató tevékenységgel, igénybe véve a helyi könyvtárak, művelődési házak, befogadóhelyek segítségét is. 

A szülők számára ugyanakkor segítséget jelenthet, ha helyben tudnak, akár néhány napra is, munkát vállalni, a jogi lehetőségek feltérképezése ebben a kérdésben már megkezdődött.