Eredetét tekintve a kabuki egészen az 1600-as évekre nyúlik vissza, és bár különféle hagyományokkal átszőtt, mégis bizonyos mértékben megújuló színpadi előadóműfaj, a négy fő japán színházi műfaj egyike, "az éneklés és táncolás művészetének" fordíthatnánk.Japánban a színházi művészet legmeghatározóbb formájának tekintik és évszázadok óta hatalmas népszerűségnek örvend, hiszen gyönyörű jelmezekkel, lenyűgöző sminkekkel és erőteljes drámákkal nyűgözi le nézőit. Az élő produkciókat, amelyekben napjaink legnagyobb kabuki sztárjai szerepelnek, ma már a legnagyobb felbontású kamerákkal veszik fel, hogy a világ számos mozijában a legmodernebb digitális rendszerekkel tudják levetíteni őket a nézők számára.

2014-ben a MüPa színpadán is bemutatásra került Kócsaglányban a főszereplő többszöri, hihetetlenül gyors jelmezváltásaival kápráztatja el a közösséget, míg Az elátkozott kardban a régi Tokió, azaz Edo piroslámpás negyedébe nyerünk bepillantást. Az Ázsia szerte szimbolikus jelentésű oroszlánok szülői szeretetről és gondoskodásról szóló koreográfia jelenik meg az Oroszlánok táncában, végül pedig a japán Robin Hood, Nezumi, a tolvaj alakja elevenedik meg előttünk a vásznon.

FESZTIVÁL TRAILER :
https://www.youtube.com/watch?v=vT6EG1QtMY4&feature=youtu.be

JEGYEK: www.puskinmozi.hu

VETÍTÉSEK:

Kócsaglány (Sagi musume):
Egy fehér nászruhába öltözött asszony táncol a hulló hóban: ő a kócsag szelleme. Finom és érzékeny mozdulatait a shamisen nevű pengetős hangszer, valamint hagyományos japán ének kíséri, amely egy régi, boldogtalan szerelem történetét meséli el. Egy ponton a kócsag felölti múltbéli alakját és egy fiatal, kacér városi leánnyá változik, később pedig újra madárrá lesz, és jelenlegi gyötrelmeit mutatja be az alvilágban. Végül utolsó lélegzetvételével is megpróbál a reménybe kapaszkodni...

TRAILER:
https://japanalapitvany.hu/cinema-kabuki-k%C3%B3csagl%C3%A1ny-sagi-musume

Az elátkozott kard (Kagotsurube sato no eizame):
Az elátkozott kard cselekménye a 19. század közepén játszódik Edóban (mai nevén Tokióban), a Yoshiwara nevű vigalmi negyedben, amely kifinomultságáról, csillogásáról és az ott feltűnő csodaszép gésákról volt híres. Jirozaemonnak, a sebhelyes arcú vidéki selyemkereskedőnek és szolgájának útja hazafelé éppen ezen a városrészen át vezet. Itt, a virágzó cseresznyefák alatt több gyönyörű kurtizánnal is találkoznak – a rendkívül csinos Yatsuhashi pedig csodával határos módon rámosolyog főhősünkre, aki ettől azonnal mély és szenvedélyes szerelemre lobban a nő iránt!

Ki gondolná, hogy ez a véletlen találkozás, ez az egyetlen tekintet valóságos katasztrófához vezethet? Hogy a szerelemből féltékenység és gyűlölet fakad majd? Az előadásban a főbb szerepeket a 20. század végének két jelentős
kabuki-színésze, Nakamura Kanzaburo és Bando Tamasaburo alakítják. És fontos szerephez jut egy bosszúszomjas kard is!

TRAILER: https://japanalapitvany.hu/cinema-kabuki-az-el%C3%A1tkozott-kard-kagotsurube-sato-no-eizame

Oroszlánok tánca (Renjishi):

Az oroszlán (shishi) alakja a buddhizmus tanaival együtt Ázsiából került Japánba, ahol ezt az állatfajt

nem ismerték. Ezért teljes mértékben a fantáziájukra hagyatkoztak, amikor mitikus lényként, az új vallás harcos védelmezőjeként és Mandzsusrí bódhiszattva hordozójaként elképzelték. A legenda szerint oroszlán őrzi a buddhista Paradicsom kapujához vezető kőhidat is. Ezt jeleníti meg a Shakkyo című noh-darab, amelyből ez a kabuki-feldolgozás készült. Itt a történet annyival gazdagodott, hogy két oroszlán (apa és kölyke) szerepel benne, így a játék a szülői szeretetről és gondoskodásról is szól. Ráadásul a Nakamura színészdinasztia fejének kérésére, akit két fia is követ hivatása gyakorlásában, a rendező három oroszlánra komponálta meg az előadást.

TRAILER:
https://japanalapitvany.hu/cinema-kabuki-oroszl%C3%A1nok-t%C3%A1nca-renjishi

Nezumi, a tolvaj (Nezumi kozo):
A címszereplő történelmi figura: Nakamura Jirokichi (1797–1831) híres tolvaj volt Edóban (a mai Tokióban), akit főleg becenevén, Nezumikozóként ismertek, amit magyarra talán a legszerencsésebb „Kisegér”-nek fordítani. Apró termete és bámulatos ravaszsága segítségével több mint száz magas rangú szamuráj erődített otthonába sikerült besurrannia, s ezekből mindig elképesztő értékű zsákmánnyal távozott. Ám amikor elfogták, szinte semmi pénzt nem találtak nála. Kivégzése után ezért terjedhetett el róla az a városi legenda, hogy nyilván minden gazdagoktól elrabolt vagyonát szétosztotta a szegények között. Így válhatott egyfajta japán Robin Hooddá az egyszerű nép szemében. Nem véletlen tehát, hogy Kawatake Mokuami, a bűnözőkről szóló darabok specialistája már a halála után huszonöt évvel kizewamonót, azaz a kabuki erős stilizáltságát háttérbe szorító, a való élet realizmusát bátrabban érvényesítő színművet írt róla.

TRAILER: https://japanalapitvany.hu/cinema-kabuki-nezumi-tolvaj-nezumikozo

További részletek a Japán Alapítvány honlapján: www.japanalapitvany.hu

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/3262773077179678