A szervezők szeretnék megkönnyíteni a találkozást a költő alakjával és műveivel, egyúttal segíteni az Emlékévben a hiteles, jó minőségű, szabadon megtekinthető és letölthető digitalizált muzeális anyagot kereső érdeklődőket. Ez a virtuális képeskönyv több, mint egy adatbázis – a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

A talán legizgalmasabb tárgyegyüttes között a kéziratok szerepelnek, mint például a Nemzeti dal kifakult sorai, vagy a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, Nagykárolyban, Erdélyben, Szép vidéknek szépséges leánya…, Csalogányok és pacsirták című versek.

Az érdeklődők belepillanthatnak Petőfi levelezésébe menyasszonyával és barátaival, megnézhetik iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét, de fellelhetők Szendrey Júlia naplói vagy fia, Petőfi Zoltán versei.

A múzeumnak a költő emlékét őrző Petőfi Társaságtól származó legnagyobb egysége a könyvtár. Nemcsak a költő életében megjelent ritkaságokba – például kötetei összes kiadásába –, hanem saját könyvtára egy részébe is belelapozhatnak. Elérhetők különleges dokumentumok is: Petőfi körözése vagy katonai kitüntetése, röpiratban terjesztett versei vagy vándorszínészkedésének plakátjai.

A leglátványosabbak között szerepelnek a képzőművészeti és relikviagyűjtemény féltett darabjai. Petőfi csaknem teljes portrégalériája a gyermek- és ifjúkorától kezdve az egyenruhát öltő költőig. Illusztrációk a János vitéztől az Anyám tyúkjáig vagy a Megy a juhász szamáron-ig olyan mesterektől, mint Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Madarász Viktor, Lotz Károly, Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos vagy Ferenczy Béni.

A személyes tárgyak sokasága egyaránt érzékelteti az életutat és a kedvteléseket is: látható a sakktáblánál ülő, vagy házisapkában pipázó költőt, a mészáros édesapa mezővárosi világa és a reformkori pesti értelmiségi lakás biedermeier berendezése, igényes dísztárgyai.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019-ben megrendezett, „Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” – 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című konferencia Petőfi alakjának a nemzeti emlékezetben megőrzött beláthatatlanul gazdag témáját járta körbe. Az előadások írott változatát közlő tanulmánykötet szélesre tárja a kapukat: szerzői sorában irodalom-, művészet- és színháztörténészek, régészek, történészek mellett muzeológusok, középiskolai tanárok, és múzeumpedagógusok kaptak helyet.

A kötet olyan kérdéseket érint, mint például milyennek látszik a költő figurája a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban, hogyan tárhatjuk fel az 1848/49 történetét az eseményeket dicsőségesnek vagy tragikusnak láttató művekben, hogyan szálazhatjuk szét a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött történeteket.

A kötet tanulmányai és friss bibliográfiai tájékozódást nyújtó jegyzetanyaga jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik az Emlékévben tájékozódni kívánnak a Petőfi körüli kutatások, szellemi mozgások irányairól.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 200 Petőfi szabadon című kezdeményezése, mind pedig a Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! című konferenciakötet hozzájárulhat ahhoz, hogy egy új Petőfi-arckép rajzolódhasson ki az Emlékév küszöbén – digitális tartalomként, bárhonnét és bárki számára elérhetően, szabadon.

Az anyagok hozzáférhetők a www.200petofiszabadon.pim.hu weboldalon

Négyzetes kép: Petőfi Sándor portréja - Barabás Miklós litográfiája (1848)