A jelentés a nemek közötti egyenlőtlenséget vizsgálta a filmes szakemberek körében az európai filmiparban. Az elemzés áttekintést nyújt az európai játékfilmekben kulcsszerepekben dolgozók - rendezők, forgatókönyvírók, producerek, operatőrök, zeneszerzők és a főszerepet játszó színészek - közötti nemi arányokról.

A jelentésből kiderül, hogy a nők jelentősen alulreprezentáltak a filmes szakemberek között: 2016 és 2020 között az európai játékfilmek rendezőinek mindössze 23 százaléka volt nő.

A jelentésben vizsgált 2016-2020 közötti időszakban a nemek közötti szakadék kisebb volt a producerek és forgatókönyvírók tekintetében: az európai játékfilmek producereinek 33 százaléka, a forgatókönyvíróknak pedig 27 százaléka volt nő. Az operatőrök között azonban csupán tíz százalékban, a zeneszerzők közül pedig mindössze 9 százalékban fordultak elő nők az európai filmgyártásban.

A filmes stábokban kulcsszerepet betöltő nők gyakrabban dolgoztak csapatban, mint férfi kollégáik, és a férfiaknál kisebb valószínűséggel voltak egyedüli szakemberek egy adott munkakörben egy játékfilmben. A kamera mögött dolgozó nők átlagosan valamivel kevesebb filmben szerepeltek, mint férfi kollégáik.

A többségében nőkből álló csoportok által készített filmek aránya a dokumentumfilmek esetében magasabb volt, mint más filmes műfajok esetében. Az elemzés szerint a nők jelenléte kiegyensúlyozottabb volt a filmvásznon és a képernyőn: a játékfilmekben főszerepet játszó színészek 39 százaléka volt nő.

A női filmes szakemberek a férfiaknál nagyobb valószínűséggel dolgoztak nemek szerint vegyes összetételű csapatokban.

Átlagosan a nők minden munkakörben valamivel kevésbé voltak aktívak, mint férfi társaik. Például a női rendezők 89 százaléka csak egyetlen filmet rendezett, míg a férfiaknál ez az arány 83 százalék volt.

A jelentés szerint a női szakemberek filmenkénti átlagos aránya lassú növekedést mutat az összes alcsoportban, és összességében stabil volt az elemzésben vizsgált időszak alatt.

A jelentésben bemutatott elemzés az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont LUMIERE adatbázisára támaszkodott, amely többek között a nemzeti filmhivataloktól származó adatokat, a mozikba kerülő filmek éves nézettségét gyűjti össze. A tanulmányhoz csak a 2016 és 2020 között gyártott és ugyanebben az időszakban az európai mozikban bemutatott európai nagyjátékfilmeket vették alapul.