zene
2009. 07. 25.
A pénz miatt bukott el az állandó ABBA-múzeum
London szeptemberben szuperkoncerttel tiszteleg az ABBA szerzőpárosa előtt, a dalaikból született musicalfilm tavaly megrengette a világot, csak a hazájában nem lehet próféta még ma sem a hetvenes évek népszerű svéd popcsapata. Pénz híján kútba esett a nekik szentelt stockholmi állandó múzeum terve, és egyelőre csak a hamarosan útjára induló vándorkiállítás idézi fel egykori szép napjaikat.
Az állandó kiállítás ötlete egy svéd házaspár, Ulf Westman és Uwa Wigenheim-Westman fejéből pattant ki pár éve a liverpooli Beatles Múzeum mintájára. Némi kapcsolatuk azért volt az ABBA-val: azt a stockholmi luxushotelt vezették, amely Benny Anderssonnak, az együttes egyik tagjának a tulajdona. Andersson kezdetben ellenezte az elképzelést, ahogy korábban számos hasonló próbálkozást megtorpedózott már. Ám amikor a részleteket is elé tárták, szinte nyomban ráállt, és a többi "abbás" is rábólintott.
S hogy mivel győzték meg őket Westmanék? A stockholmi kikötő egyik épületét szemelték ki az ABBA-relikviák otthonául, ahol nem csak a híres, egyedi tervezésű koncertkosztümöket lehetett volna látni, hanem arra is alkalmuk nyílt volna a látogatóknak, hogy karaoke formában előadják és rögzítsék kedvenc ABBA-számaikat, vagy hogy együtt táncoljanak az együttes tagjainak hologramképével - számolt be róla a minap az International Herald Tribune című napilap riportja.
Hogy mégsem lesz otthona a testhez álló, fehér szatén színpadi öltözeteknek és a "dögös", magas talpú csizmáknak, annak oka a quartet egyik leghíresebb nótájában keresendő: Money, money, money - vagyis pénz, pénz, pénz.
A svéd pár ugyanis szorgalmas munkával tavaly augusztusra minden fellelhető ABBA-kincset összegyűjtött, ám a renoválási költségeket, amelyeket a kikötői hatóság rótt ki a múzeumnak kiszemelt ház rendbehozataláért, nem tudták előteremteni. A tervezett 235 millió korona (közel 6 milliárd forintnak megfelelő összeg) helyett 50 millió koronával többet kértek tőlük. Végül eladták a múzeum megvalósításának jogát Magnus Danielsson eseményszervezőnek, aki az eredeti elképzelést vándorkiállítássá változtatta.
"Sajnálatos Stockholmra nézve, mert igazi kincs lehetett volna" - szomorkodott Westman.
A múzeum sorsa azért némiképp az ABBA pályafutását is tükrözi: a hetvenes években felbukkant együttes szóhoz sem juthatott a svéd zenei életben, amíg nemzetközi porondon nem bizonyították tehetségüket. Külföldön már régen befutottak, mire végre otthon is elismerték őket.
Henrik Berggren svéd író-történész szerint az 1970-es években az ABBA-t "a felületesség, az elüzletiesedett zene, sőt - teljesen alaptalanul - az amerikanizáció szimbólumának tekintették". Elmesélte, hogy amikor 1974-ben az együttes megnyerte az eurovíziós dalversenyt, amelyet az angliai Brightonban rendeztek, ahelyett, hogy a közvetítést nézte volna, inkább beült a moziba egy francia filmre, hogy értelmiségi mivoltát fitogtassa. "A sikerük azonban arra késztette a svédeket, hogy átértékeljék és jobban tiszteljék őket" - idézte fel Berggren, aki ma már ABBA-rajongónak vallja magát.
Végül a svéd kulturális elit is kénytelen volt fejet hajtani a nagyságuk előtt: Benny Anderssont 2007-ben beválasztották a Svéd Királyi Zenei Akadémia tagjai közé.
Mint Danielsson, a Touring Exhibitions cég elnöke elmondta, a vándorkiállítás első állomása bizonyosan Svédországon kívül lesz, mert "ilyen rövid idő alatt nem tudtak megfelelő svéd helyszínt találni". Reményei szerint azonban 2011-re vagy 2012-re ez a probléma is megoldódik.
Az Abbaworld kiállítás előkészületei közben már javában folynak egy titkos helyszínen. "Felépítjük azoknak a stúdióknak a mását, a kellékeket is beleértve, ahol felvették a dalaikat" - mesélte a szervező, kiemelve, hogy a koncepció lényege: ne üvegvitrin mögé dugott tárgyakat mutogassanak a látogatóknak, hanem inkább interaktivitást kínáljanak. Együtt lehet majd énekelni és táncolni az együttes tagjaival, Agnetha Faeltskoggal, Björn Ulvaeusszal, Benny Anderssonnal és Anni-Frid Lyngstaddal, sőt fényképezkedni is lehet majd az Arrival album borítójáról ikonná vált híres Bell helikopterrel a háttérben.
Az újra felszökött ABBA-láztól felbuzdult Danielsson - aki mögött pénzügyi támogatóként amúgy az ABBA lemezcége, a Polar Music áll - azt ígéri, hogy pár éven belül "Svédország legnagyobb idegenforgalmi látványosságát" fogja létrehozni.
S hogy mivel győzték meg őket Westmanék? A stockholmi kikötő egyik épületét szemelték ki az ABBA-relikviák otthonául, ahol nem csak a híres, egyedi tervezésű koncertkosztümöket lehetett volna látni, hanem arra is alkalmuk nyílt volna a látogatóknak, hogy karaoke formában előadják és rögzítsék kedvenc ABBA-számaikat, vagy hogy együtt táncoljanak az együttes tagjainak hologramképével - számolt be róla a minap az International Herald Tribune című napilap riportja.
Hogy mégsem lesz otthona a testhez álló, fehér szatén színpadi öltözeteknek és a "dögös", magas talpú csizmáknak, annak oka a quartet egyik leghíresebb nótájában keresendő: Money, money, money - vagyis pénz, pénz, pénz.
A svéd pár ugyanis szorgalmas munkával tavaly augusztusra minden fellelhető ABBA-kincset összegyűjtött, ám a renoválási költségeket, amelyeket a kikötői hatóság rótt ki a múzeumnak kiszemelt ház rendbehozataláért, nem tudták előteremteni. A tervezett 235 millió korona (közel 6 milliárd forintnak megfelelő összeg) helyett 50 millió koronával többet kértek tőlük. Végül eladták a múzeum megvalósításának jogát Magnus Danielsson eseményszervezőnek, aki az eredeti elképzelést vándorkiállítássá változtatta.
"Sajnálatos Stockholmra nézve, mert igazi kincs lehetett volna" - szomorkodott Westman.
Egy pályafutás tükre
A múzeum sorsa azért némiképp az ABBA pályafutását is tükrözi: a hetvenes években felbukkant együttes szóhoz sem juthatott a svéd zenei életben, amíg nemzetközi porondon nem bizonyították tehetségüket. Külföldön már régen befutottak, mire végre otthon is elismerték őket.
Henrik Berggren svéd író-történész szerint az 1970-es években az ABBA-t "a felületesség, az elüzletiesedett zene, sőt - teljesen alaptalanul - az amerikanizáció szimbólumának tekintették". Elmesélte, hogy amikor 1974-ben az együttes megnyerte az eurovíziós dalversenyt, amelyet az angliai Brightonban rendeztek, ahelyett, hogy a közvetítést nézte volna, inkább beült a moziba egy francia filmre, hogy értelmiségi mivoltát fitogtassa. "A sikerük azonban arra késztette a svédeket, hogy átértékeljék és jobban tiszteljék őket" - idézte fel Berggren, aki ma már ABBA-rajongónak vallja magát.
Végül a svéd kulturális elit is kénytelen volt fejet hajtani a nagyságuk előtt: Benny Anderssont 2007-ben beválasztották a Svéd Királyi Zenei Akadémia tagjai közé.
Mint Danielsson, a Touring Exhibitions cég elnöke elmondta, a vándorkiállítás első állomása bizonyosan Svédországon kívül lesz, mert "ilyen rövid idő alatt nem tudtak megfelelő svéd helyszínt találni". Reményei szerint azonban 2011-re vagy 2012-re ez a probléma is megoldódik.
Az Abbaworld kiállítás előkészületei közben már javában folynak egy titkos helyszínen. "Felépítjük azoknak a stúdióknak a mását, a kellékeket is beleértve, ahol felvették a dalaikat" - mesélte a szervező, kiemelve, hogy a koncepció lényege: ne üvegvitrin mögé dugott tárgyakat mutogassanak a látogatóknak, hanem inkább interaktivitást kínáljanak. Együtt lehet majd énekelni és táncolni az együttes tagjaival, Agnetha Faeltskoggal, Björn Ulvaeusszal, Benny Anderssonnal és Anni-Frid Lyngstaddal, sőt fényképezkedni is lehet majd az Arrival album borítójáról ikonná vált híres Bell helikopterrel a háttérben.
Az újra felszökött ABBA-láztól felbuzdult Danielsson - aki mögött pénzügyi támogatóként amúgy az ABBA lemezcége, a Polar Music áll - azt ígéri, hogy pár éven belül "Svédország legnagyobb idegenforgalmi látványosságát" fogja létrehozni.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
zene
Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958–2023
Más művészeti ágakról
film
Lichter Péter: Frankenstein eksztázisa – A found footage filmek és videóesszék formavilága
színház
Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
