Nagy Katalin, aki 1762 és 1796 között uralkodott Oroszországban, az aukciósház közleménye szerint a védőoltások egyik fő szószólója volt, amikor a közvélemény nagy ellenállást tanúsított az ötlettel szemben. 1768-ban ő volt az első ember Oroszországban, akit beoltottak himlő ellen, és nem sokkal később a fiát is beoltatta.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a himlő vírusa legalább 3000 évig pusztított a világon, mielőtt a modern oltási kampányok 1980-ban kiirtották. Ám a 18. századi Európában a himlő még egész falvakat pusztított el egyszerre. Az első sikeres himlő elleni vakcinát 1796-ban készítette egy angol orvos, Edward Jenner, aki rájött, hogy a tehénhimlőn átesett tehenészlányok védettek lesznek.

Nagy Katalin uralkodása idején azonban az oltással az embereket magának a himlővírusnak tették ki. Az orvosok az egészséges ember karján bemetszést végeztek, és a sebbe himlővel fertőzött személytől származó gennyel átitatott szövetszálat helyeztek. A fertőzés enyhébb betegséget okozott, és 2 százalékos volt a halálozás kockázata, míg a természetes úton megfertőződötteknél viszont ennek hússzorosa.

A cárnő a levélben kifejti, hogy a himlő "nagy károkat okoz, különösen a köznép körében, ezért az oltásnak mindenütt általánosnak kellene lennie". A cárnő levelét egy portréjával együtt bocsátják árverése. A két tétel a The Moscow Times szerint akár 1,6 millió dollárért (522 millió forintért) is elkelhet.

A négyzetes kép forrása: www.livescience.com